A parlamenti vitában felszólaló politikusok szigorúbb szabályokat szeretnének a Katargate kirobbanása után, a Bizottság javaslatát gyengének tartják.
Keményen bírálták az Európai Parlamentben a bizottság javaslatát egy az intézmények közötti etikai testület felállításáról. A kérdés a Katargate korrupciós botrány kitörése után került a figyelem középpontjába. Az új testület szabályokat dolgozna ki a politikusok vagyonnyilatkozatairól és összeférhetetlenségéről.
"A korrupció nem egy morális vagy etikai ügy, hanem a demokratikus intézmények túlélése múlik rajta a viharos időszakban. A korrupt intézmények gyengék" - mondta Raphaël Glucksmann francia EP-képviselő.
“Ha azt akarjuk, hogy emberek bízzanak a demokráciában, az intézmények iránt is bizalom kell" - tette hozzá Vladimír Bilčík szlovák politikus.
Az etikai testület terveit leginkább az Európai Parlament baloldali képviselői bírálták. Szerintük vizsgálati jogköröket és erősebb átláthatósági szabályokat kell bevezetni az Unióban.
“Vagyonbevallásra, a találkozók rögzítésére van szükség és szankcionálni kell a nem etikus viselkedést. Ezek a szabályok már működhetnének egy ideje, de a dolgok csak az emberek jóindulatán múlnak jelenleg. A jóakarat azonban nem elég, ha az intézményekkel szembeni bizalmatlanságról van szó" - mondta egy francia EP-képviselő, Nathalie Loiseau.
Az Európai Parlament képviselői már a Katagate botrány kitörése előtt szigorúbb szabályokat kértek. Az etikai testület felállításáról csütörtökön szavaznak Strasbourgban.