EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A sorozatos hajótörések ellenére sincs sok esély arra, hogy közös mentésről döntsön az EU

Mentőhajó Lampedusa partjainál
Mentőhajó Lampedusa partjainál Szerzői jogok  Piero Cruciatti/EP
Szerzői jogok  Piero Cruciatti/EP
Írta: Vincenzo Genovese
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A frontvonalon lévő tagállamok saját kézben szeretnék tudni a tengeri mentést, a civilek missziói elé pedig egyre több akadályt gördítenek.

HIRDETÉS

A múlt heti, Görögország partjainál bekövetkezett hajószerencsétlenség óta ismét sokan feszegetik azt a kérdést, hogy miért nincs komolyan vehető közös európai mentőalakulat a Földközi-tengeren, és miért szorult vissza minimális szintre a civilek és a kormányok együttműködése a mentésben. 

Több száz áldozata lehet a múlt heti hajószerencsétlenségnek. A migránsokat szállító bárka elsüllyedésében a sajtó szerint az is szerepet játszhatott, hogy a görög hatóságok túl sokáig vártak a mentéssel. Abban bízhattak, hogy a hajó folytatja az útját az olasz partok felé. 

Az Európai Uniónak korlátozott hatásköre van a tengeri mentésben: A Frontex határőrizeti ügynökség segítséget nyújt a légi felderítésben, valamint a mentésben is részt vehet, amennyiben a tagállamok hatóságai erre kérik őket. Önállóan azonban nem indíthatnak mentést. Bár sokak szerint jelentősen javítana a helyzeten egy közös európai mentőalakulat felállítása, az uniós migrációs tervekben nincs ilyesmire szándék. 

Az Euronews az olasz szocialista EP-képviselőt, Pietro Bartoló kérdezte az ügyről. A politikus a napokban az olaszországi Lampedusa szigetére látogatott egy EP-delegáció tagjaként. Azt vizsgálták, hogyan lehetne megelőzni a jövőben a görögországihoz hasonló hajószerencsétlenségeket. 

“A törvényhozási ciklus kezdetén az első dolgom az volt, hogy állásfoglalásban kértem, hogy találjunk megoldást az európai kutató és mentőalakulat létrehozására. Ez a legközelebbi kikötő tagállamával összehangolt módon történne" - mondta a politikus. Hat hónapnyi munka után azonban a parlament plenáris ülésén 2 szavazattal elvetették a javaslatot. "Nagyon szomorú voltam, de azt gondolom, hogy Európának tennie kell valamit!" - tette hozzá. 

Jelenleg az egyes tagállamok indíthatnak tengeri mentést, illetve néhány civil szervezet üzemeltet hajókat, lényegesen kisebb kapacitással. Jelenleg az NGO-k a földközi-tengeri mentőakciók 10 százalékát hajtják végre. Néhány tagország azonban mindent elkövet, hogy megnehezítse, vagy ellehetetlenítse a munkájukat. Olaszországban például a hatóságok a mentéstől távoli kikötőket jelölnek ki a dokkolásra. 

“A civileket kriminalizálják, ahelyett, hogy együttműködnének velük, hogy életeket mentsenek. Nagyon nagy az ellenségeskedés, amit nem értek. Ráadásul minden erőfeszítésük ellenére is történnek hajótörések, amikben sokan meghalnak." 

Az Európai Bizottság migrációval foglalkozó biztosa, Ilva Yohansson a múlt héten azt mondta, nagyra értékeli a civil mentőalakulatok munkáját. Ezt a véleményt azonban nem osztja a római kormány. Az ottani belügyminiszter szerint az NGO-k munkája egyfajta húzóhatást fejt ki, vagyis arra bátorítja a migránsokat, hogy nekivágjanak a veszélyes tengeri átkelésnek Európa irányába.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ötszáznál is több halálos áldozata lehet a görögországi hajótragédiának

Kilenc egyiptomit vettek őrizetbe a görög hatóságok a migránsokat szállító hajó ügyében

Rendőri beavatkozás a palesztinok mellett tüntető francia diákok ellen