A magyar külügyminiszter szerint a parlamenten múlik Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása, de Szijjártó Péter megérti a kormánypárti képviselők fenntartásait
HIRDETÉS
Finnország kék-fehér zászlója kedd óta lobog a NATO-központban. Törökország és Magyarország ellenállása miatt azonban egy másik északi nemzetnek, Svédországnak tovább kell várakoznia.
A brüsszeli NATO-miniszteri találkozón részt vevő Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatóján az Euronewsnak adott válaszában azt mondta, hogy a Magyarországra gyakorolt nyomás nem hoz eredményt.
Hangsúlyozta, hogy a döntés tisztán a nemzeti parlament kezében van, ahol sok képviselő elítéli az Orbán-kormánnyal szembeni svéd kritikát a jogállamiság és a demokrácia ügyében.
"Amikor azt hallják (ti. a képviselők - a szerk.) például Stockholmból, hogy a magyar politikai rendszer nem demokratikus, nem legitim, diktatúra, akkor ők jogosan érzékenyek erre, mert ők demokratikus választásokon, demokratikus módon, az emberekkel való kapcsolattartás alapján szerezték a mandátumukat" - mondta Szijjártó Péter.
A NATO-külügyminiszterek ülésének második napján leginkább Kínáról volt szó. A szövetségesek megvizsgálták "Kína növekvő összehangolódását Oroszországgal" Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatását követően. A fő aggodalom az, hogy Kína fegyvereket szállíthat Oroszországnak – ezt Peking tagadja.
"Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját. Az orosz propagandát visszhangozza. És ezzel támogatja Oroszország gazdaságát. Kína és Oroszország is fokozza közös katonai tevékenységét az indo-csendes-óceáni térségben. A szövetségesek egyértelműek voltak abban, hogy Kína bármilyen halálos segélynyújtása Oroszországnak [azaz a halálos fegyverek átadása - a szerk.] történelmi tévedés lenne, és mélyreható következményekkel járna" - foglalta össze a közös álláspontot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A megbeszélésre órákkal azelőtt került sor, hogy az Európai Bizottság és Franciaország elnöke Pekingben találkozott a kínai elnökkel.