Sok múlik azon, hogyan lesz vége a háborúnak Ukrajna és Oroszország között
Oroszország ukrajnai háborúja számos diplomáciai kérdést átfogalmazott Európában, ezek egyike a Nyugat-Balkán helyzete, amely a régóta tartó konfliktusok és regionális viszályok területe.
HIRDETÉSA State of the Union műsorában Stefan Grobe jelentkezik Brüsszelből. A héten Berlinben tartott konferencián hat olyan nyugat-balkáni ország vezetői gyűltek össze, amelyek csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz. A német fővárosban együttműködési megállapodások sorát írták alá, amelyek célja, hogy közelebb hozzák ezeket az államokat az EU-hoz.
A hat ország közül többen azt sérelmezik, hogy évek óta várnak az EU-tagságra anélkül, hogy egyértelmű csatlakozási dátumt jelöltek volna meg számukra. Olaf Scholz német kancellártól most azt az üzenetet kapták, hogy az ukrajnai háború sürgőssé tette az ügyet, ezért össze kell fogniuk és meg kell teremteniük a tagság valódi feltételeit:
"Legfőbb ideje leküzdeni a túl régóta tartó regionális konfliktusokat, amelyek megosztanak bennünket és visszatartják országaitokat az európai ösvényen. Különösen a Szerbia és Koszovó közötti normalizációs folyamatnak kell felgyorsulnia, szóval tegyünk végre ezért. "
A berlini konferenciát beárnyékolta egy újabb diplomáciai kérdés, amely meglehetősen bonyolultnak bizonyult. A krím-félszigeti orosz haditengerészeti célpontok ellen végrehajtott dróntámadást követően Oroszország blokkolta a létfontosságú gabonaszállítmányok biztonságos áthaladását a Fekete-tengeren, ezzel akadályozva, hogy elérjék a globális piacokat.
A világ két napig tartott a globális élelmiszerválság eszkalációjától, amely a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban. Ekkor azonban Törökország sikeres közvetítői erőfeszítései után Moszkva megváltoztatta álláspontját, ahogyan erről Vlagyimir Putyin orosz elnök is beszélt:
"Török részről tájékoztatás érkezett arról, hogy Ukrajna megfelelő biztosítékokat adott, azaz nem használja katonai célokra a humanitárius folyosókat. Ezzel kapcsolatban utasítást adtam a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy folytassák teljes körű részvételüket ebben a munkában. ”
Moszkva éles fordulata rávilágított arra a bizonytalanságra, amely a törékeny gabona-megállapodást a kezdetek óta övezi.
Putyin azt is mondta, hogy Oroszország fenntartja magának a jogot a megállapodásból való kilépésre, ha Ukrajna megszegi a garanciákat, de hogyan csapódik ez le Brüsszelben és az EU fővárosaiban? Mi a helyes módja a Kreml kezelésének?
Erról Sven Biscop, a Genti Egyetem politológusa és a brüsszeli Egmont Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének programigazgatója beszél:
Euronews: Legújabb munkájában azt állítja, hogy az EU az ukrajnai háború miatti erkölcsi felháborodásában szem elől tévesztette a stratégiát. Ez azt jelenti, hogy az európai válasznak másnak kellett volna lennie?
Biscop: Nem, nem feltétlenül. De óva akarok inteni a Brüsszel egyes szegleteiben tapasztalható végsőkig háborúpárti,Ukrajnát feltétel nélkül támogató légkörtől. A valóság természetesen az, hogy támogatjuk Ukrajnát, mert igazság az ország oldalán áll, emellett érdekünk, hogy ezt tegyük. Lehetnek ugyanakkor olyan lépések, amelyek nem állnak érdekünkben, ezért nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a stratégia végső soron a költségek és hasznok racionális számításán alapul.
Euronews: Azt is kijelenti, hogy Ukrajna az Oroszország felé vezető híd helyett pufferállammá vált. Mit jelent ez Ukrajna, illetve az ukrán uniós csatlakozási remények szempontjából?
Biscop: Vitatható, hogy Oroszország második támadása Ukrajna ellen vajon tarthatatlanná tette-e a pufferállam gondolatát, és végül egy életképes Ukrajnának a Nyugat, az EU és a NATO teljes jogú tagjává kell válnia. De a valóság természetesen az, hogy mivel nem akarunk közvetlenül háborúzni Oroszországgal, ezért mi magunk nem fogjuk megvédeni Ukrajna területét. Ez azt jelenti, hogy mindaddig nem hívhatjuk meg Ukrajnát, hogy ténylegesen csatlakozzon az EU-hoz vagy a NATO-hoz, amíg Oroszország illegálisan megszállja területének egy részét. Szóval attól tartok, hogy ha Ukrajna nem arat totális győzelmet és nem szabadítja fel teljes területét, amitől magam is tartok, akkor de facto pufferállam marad még egy ideig.
Euronews: A háború kimenetelétől függetlenül Oroszország mindig Oroszország marad. Ez felveti a kérdést: hogyan fognak kinézni a jövőbeni EU-orosz kapcsolatok?
**Biscop:**Természetesen sok múlik azon, hogyan lesz ennek a háborúnak a vége, lesz-e békemegállapodás, vagyis konszenzus Ukrajna és Oroszország között. Attól tartok, hogy ez ebben a pillanatban nagyon valószínűtlen és inkább patthelyzet alakul ki, amelyben mindkét fél kimerülésig harcol egymással. A front lenyugszik és lesz egy újabb fagyott háborúnk, félig befagyott konfliktusunk, amely évekig eltarthat. Ez pedig azt jelenti, hogy kapcsolatunk Oroszországgal még évekig rossz marad.
Ezen a héten volt Mindenszentek napja. Egy pillanat, amikor sok keresztény elmegy a temetőbe, hogy gyertyát gyújtson családja és rokonai sírjánál. A háború ellenére a hagyomány Ukrajnában is tovább él. A nyugati Lviv városában a lengyel származású lakosok nemcsak lengyel sírokra helyeztek mécseseket, hanem ukrán katonák sírjára is.
Ukrajna más részein az emberek „lövészárokgyertyákat” készítettek a frontvonalon lévő katonák számára.Ehhez a kartonlapokat csíkokra vágják, majd összecsavarják és beillesztik a dobozokba. amiket viasz és paraffin keverékével töltenek meg. Állítólag már több mint tízezer lövészárokgyertyát küldtek az ukrán fegyveres erőknek. Ez biztos jele annak, hogy az ország nehéz télre készül.