Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megszavazta a NATO: öt ország katonái érkezhetnek Magyarországra

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
euronews_icons_loading
Emmanuel Macron francia, Joe Biden amerikai elnökkel a rendkívüli NATO-csúcson
Emmanuel Macron francia, Joe Biden amerikai elnökkel a rendkívüli NATO-csúcson   -   Szerzői jogok  Michael Kappeler/AP

A korábbi információknak megfelelően arról döntött a NATO, hogy csapatokat vezényel négy kelet-európai országba. Így Magyarországra is több száz szövetséges katona érkezhet. Orbán Viktor szerint sikerült megvédeni Magyarország érdekeit azzal, hogy a NATO nem hoz létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Igaz, ezt a kérést már közel egy hónapja elvetette a szövetség.

Az Egyesült Államokból, Törökországból, Olaszországból, Montenegróból és Horvátországból érkezhetnek Magyarországra harcoló alakulatok az ukrajnai háború miatt - ezt Szijjártó Péter külügyminiszter közölte a NATO brüsszeli csúcstalálkozója után. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, ezek a katonák egy már meglévő magyar zászlóaljhoz fognak csatlakozni egy dunántúli bázison, ahol gyakorlatokon vesznek majd részt.

A NATO-csapatok keleti irányú átvezénylésének terve már napok óta ismert. Ennek ellenére Szijjártó Péter még csütörtök délelőtt is azt hangsúlyozta Brüsszelben, hogy Magyarország védelmét jelenleg a kormány meg tudja oldani a magyar honvédséggel. Akkor úgy fogalmazott, ha lesz előterjesztés a szövetség keleti szárnyának erősítésére, azt Magyarország készen áll megvitatni.

A NATO-csúcstalálkozót követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tartott, ahol a keleti országok haderejének megerősítésén túl arról beszélt, hogy Ukrajna megtámadása generációk óta a legnagyobb biztonsági kihívást jelenti Európa számára. Ezért a NATO összesen 40 ezer katonát vezényel a térségbe.

A szövetség tagállamaiban megerősítik a kibervédelmi rendszereket, Ukrajnának pedig segítséget nyújtanak a biológiai, vegyi, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben. Jens Stoltenberg főtitkár szerint a háború menetét megváltoztatná az, ha Oroszország vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. Ez az eshetőség a szövetség lakóira is veszélyt jelent.

"A vegyi fegyverek bevetése megváltoztatná a háború természetét, ez durván sértené a nemzetközi jogot és széleskörű következményei lennének. Ez nagyon veszélyes helyzetet jelentene. Ez érintené Ukrajna lakóit, de közvetlen hatása lenne a NATO-országokban élőkre is" - mondta Jens Stoltenberg NATO-főftitkár.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetet küldött a megbeszélésre. Ebben a NATO repülőgépeinek és tankjainak egy százalékát kérte az oroszok elleni harchoz. Zelenszkij szerint az oroszok foszforbombákat vetnek be.

"Nem csak bombákkal, nem csak rakétákkal rombolják a városainkat. Ma reggel foszforbombákat is bevetetettek. Orosz foszforbombákról van szó. Felnőtteket és gyerekeket gyilkoltak megint. Szeretném, ha tudnák, hogy a szövetség megakadályozhatja az ukránok halálát, megvédheti őket az orosz megszállóktól azzal, hogy olyan fegyvereket, amikre szükségünk van" - mondta az ukrán elnök.

A NATO-csúcson további egy évvel meghosszabbították Jens Stoltenberg főtitkári megbízatását.