Évi tízmiliárd eurót és kevesebb szennyezést is hozhat a karbonvám. Az ipari szereplők szerint azonban körültekintően kell bevezetni.
HIRDETÉS
A karbonvám egy új uniós eszköz lesz, amelynek célja, hogy az európai klímasemlegesség elérhetővé váljon. Bevezetését azonban több ágazat feszült figyelme és aggodalma kíséri.
Csak egy négybetűs betűszó, amely megingathatja a szénigényes nemzetközi iparágakat. Ez a CBAM, magyaruk karbonvámként lehetnek fordítani. Szerdán az Európai Bizottság bemutatja ennek az eszköznek a részleteit, amelynek célja az importált termékek szén-dioxid-adójának meghatározása. Azért van erre szükség, hogy megvédjék azokat az uniós vállalatokat, amelyeknek 2030-ig csökkenteniük kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
"A legtöbb érintett iparág úgy érzi, hogy az Európán kívülről érkező termékekkel szemben őket igazságtalanul kezelik. Tehát azt mondják: nos, ha ezeket a termékeket nem kényszerítik ugyanolyan szigorú szén-dioxid-termelésre, akkor ekkor ez egy egyenlőtlen versenyhelyzet, és rendelkeznünk kell egy mechanizmussal a határon, amely ezt kompenzálja" - mondta David O'Sullivan, a Steptoe & Johnson vezető tanácsadója, aki az Európai Unió nagykövete is volt az Egyesült Államokban.
Ennek a mechanizmusnak ki kell terjednie az acélra, a cementre, a műtrágyákra, az alumíniumra és az elektromosságra. Ezek az ágazatok szorosan figyelik a legújabb politikai kiigazításokat és a rendszer végrehajtásának ütemtervét. Az acélgyártók támogatják az éghajlati célt, de feltételeket szabnak a sikeres átmenethez.
"Az első feltételnek ki kell egészítenie a meglévő intézkedéseket, például az ingyenes kiosztást, legalább 2030-ig. Másodszor, meg kell adnia az exportra vonatkozó megoldást, mivel évente 30 milliárd eurót exportálunk. Harmadszor pedig a rendszer kijátszásával szembeni hatékony ellenintézkedésekre van szükség" - sorolta Adolfo Aiello, az Eurofer klíma- és energia igazgatója.
A szabályok megkerülése érdekében a vállalatok játszhatnak az árakkal, hogy eltüntessék a szén-dioxid-adó költségeit. Dönthetnek úgy, hogy csak a legkevésbé szennyező termékeket küldik az EU-ba, és szén-dioxid-igényes termékeket máshova exportálják.
De a vita túlmutat az európai határokon, mivel mindez a nemzetközi versenytársak megadóztatásával jár. Hogy valósággá váljon a kiigazítási mechanizmus, ahhoz meg kell győzni a partnereket, hogy a Kereskedelmi Világszervezet érvényesítse majd a szabályokat.
"A szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében magas árat kell szabnunk a szénnek, és ha el akarjuk kerülni a szén-dioxid-kibocsátás szivárgását, akkor azt az importált termékekre is alkalmazni kell, ezért szükségünk van egy szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusra a határokon. Ez azt jelenti, hogy elmagyarázzuk a főbb partnerek számára, ez nem protekcionizmus, hanem szükség van rá egy közös cél eléréséhez" - figyelmeztetett Geneviève Pons, Jacques Delors intézet főigazgatója.
Ez az eszköz akár 10 milliárd eurót is hozhat évente. vagyis hozzájárulhat az európai helyreállítási terv finanszírozásához. De néhány elemző rámutat, hogy ez a lehetőség elvben nem életképes. A cél az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a vállalatok a szén-dioxid-kibocsátása is csökken, így kevesebb adót fognak fizetni.