A britek kilépése csak azért nem okozott nagy politikai sokkot, mert lényegében csak félig voltak tagok az unióban - emlékeztetett egy elemző.
HIRDETÉS
Az öt évvel ezelőtti brexit-népszavazás óta átalakultak az erőviszonyok az Európai Unióban. A brüsszeli politikára azért nem volt végzetes a britek kilépése, mert ők korábban is félig kívülállók voltak.
2016. június 23-án döntöttek a kilépésről az Egyesült Királyság választói. Az öt évvel ezelőtti szavazás megváltoztatta az Egyesült Királyságot és Európát is.
"Nagyon sok ország, kis és közepes méretűek is elveszítették - ha nem is a példaképüket, de a kedvenc unión belüli partnerüket, ami a gazdasági együttműködést, illetve a kereskedelmet illeti. Itt természetesen Hollandiáról, az északi országokról és Közép-Európáról van szó. Nekik át kellett gondolniuk az uniós álláspontjukat, a kapcsolatukat Berlinnel, Párizzsal és Brüsszellel” – mondta Eric Maurice elemző.
Az Egyesült Királyság az unión belül próbálta ellensúlyozni a német-francia tengelyt. A szigetország hivatalosan 2020 januárjában távozott, azóta a szabadkereskedelmet leginkább Hollandia képviselte, az euroszkeptikus tábort pedig többnyire Magyarország és Lengyelország erősíti.
"Az Egyesült Királyság már a népszavazás előtt is csak félig volt tag lényegében. Így tulajdonképpen az addig történt nagy válságok, mint az eurozóna krízise, vagy a migrációs válság sem érintette őket túlságosan, ahogy a Schengeni Övezetbe és az eurózónába se léptek be. Vagyis az ilyen ügyekről szóló vitákban vagy nem vettek részt, vagy a partvonalról figyelték azokat” – mondta Jennifer Rankin, a Guardian tudósítója.
Az Európai Uniónak újabb kilépéstől egyelőre nem kell tartania, de a szervezet erőviszonyai is átalakulóban vannak a brexit óta.