Részt vett az euró alapjainak lefektetésében, neki köszönhető az Európai Parlament tagjainak univerzális választása és a Lisszaboni Szerződés alapelveinek megalkotása.
HIRDETÉSHabár Valéry Giscard d'Estaing nem tartozott az Európai Unió alapítói közé, mégis annak egyik legnagyobb építője volt. Az egykori francia államfő sosem titkolta, hogy szeretne továbblépni a második világháború vérzivataros évei után, és Németország felé fordult, hogy közösen dolgozzanak egy európai projekten.
"Úgy vélem, ő egyike azoknak a nagy európai alakoknak, akik mélyen hittek benne, hogy a náci rezsim háborújának borzalmai után az egyetlen megoldás az, ha együtt nézünk előre" - vélekedik az Újítsuk meg Európát! európai parlamenti frakció képviselője, Fabienne Keller. "Méghozzá nem úgy, hogy összetörve Németországot, ahogyan a két háború közötti időszakban, hanem nyitottan az új német politikára, képviselve az új embereket."
Amint bekerült az Elysée-palotába, d'Estaing együtt dolgozott Helmut Schmidt kancellárral, hogy létrehozzák az európai monetáris rendszert, amely lefektette a közös valuta, az euró alapjait.
Számos kulcsfontosságú EU-intézményt is ő hozott létre.
"Két nagyon konkrét öröksége van" - magyarázza a Robert Schuman Alapítvány brüsszeli irodájának igazgatója, Eric Maurice. "Az első az Európai Tanács, vagyis az állam-és kormányfők rendszeres csúcstalálkozói. A másik az Európai Parlament tagjainak univerzális megválasztása ötévente. Az első voksolás 1979-ben volt, és ezt d'Estaing kezdeményezte."
2005-ben kudarcot vallott az európai alkotmány bevezetésével, de a szöveg alapelveit két évvel később belefoglalták a Lisszaboni Szerződésbe, amely alapján jelenleg Európát kormányozzák. Brüsszelben úgy fognak emlékezni az elhunyt egykori francia elnökre, mint aki az Európai Unió egyik legfontosabb építője volt.