Részt vett az euró alapjainak lefektetésében, neki köszönhető az Európai Parlament tagjainak univerzális választása és a Lisszaboni Szerződés alapelveinek megalkotása.
HIRDETÉS
Habár Valéry Giscard d'Estaing nem tartozott az Európai Unió alapítói közé, mégis annak egyik legnagyobb építője volt. Az egykori francia államfő sosem titkolta, hogy szeretne továbblépni a második világháború vérzivataros évei után, és Németország felé fordult, hogy közösen dolgozzanak egy európai projekten.
"Úgy vélem, ő egyike azoknak a nagy európai alakoknak, akik mélyen hittek benne, hogy a náci rezsim háborújának borzalmai után az egyetlen megoldás az, ha együtt nézünk előre" - vélekedik az Újítsuk meg Európát! európai parlamenti frakció képviselője, Fabienne Keller. "Méghozzá nem úgy, hogy összetörve Németországot, ahogyan a két háború közötti időszakban, hanem nyitottan az új német politikára, képviselve az új embereket."
Amint bekerült az Elysée-palotába, d'Estaing együtt dolgozott Helmut Schmidt kancellárral, hogy létrehozzák az európai monetáris rendszert, amely lefektette a közös valuta, az euró alapjait.
Számos kulcsfontosságú EU-intézményt is ő hozott létre.
"Két nagyon konkrét öröksége van" - magyarázza a Robert Schuman Alapítvány brüsszeli irodájának igazgatója, Eric Maurice. "Az első az Európai Tanács, vagyis az állam-és kormányfők rendszeres csúcstalálkozói. A másik az Európai Parlament tagjainak univerzális megválasztása ötévente. Az első voksolás 1979-ben volt, és ezt d'Estaing kezdeményezte."
2005-ben kudarcot vallott az európai alkotmány bevezetésével, de a szöveg alapelveit két évvel később belefoglalták a Lisszaboni Szerződésbe, amely alapján jelenleg Európát kormányozzák. Brüsszelben úgy fognak emlékezni az elhunyt egykori francia elnökre, mint aki az Európai Unió egyik legfontosabb építője volt.