NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az egyre terjedő oltási szkepticizmuson bukhat az EU mesterterve

Az egyre terjedő oltási szkepticizmuson bukhat az EU mesterterve
Szerzői jogok Siphiwe Sibeko/AP
Szerzői jogok Siphiwe Sibeko/AP
Írta: Arató László
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az egyre terjedő oltási szkepticizmuson bukhat az EU mesterterve. Különösen Kelet-Európában és Franciaországban nagy azok száma, akik nem kérnek az új vakcinából.

HIRDETÉS

Miután az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette, készen áll arra, hogy december közepe körül két koronavírus elleni oltást hagyjon jóvá, a tudomány világa felbolydult. Azt mondják, az élet aztán lassan visszatérhet a normális helyzetbe, de még mindig maszkokkal és társadalmi távolságtartással.

"Ez egy óriási hír, ezek az oltások nyilvánvalóan segítenek a normális élethet történő visszatérésben. Ez nem is kérdés. Felmerül a kérdés, hogy mennyi időbe telik ennek a bevezetése, az emberekhez történő eljuttatása, az oltással kapcsolatos kétségek és hasonló kérdések. De szeretnék optimista lenni azzal kapcsolatban, hogy jövő nyárra a dolgok valamennyire vissza fognak térni a normális medrükbe, de akkor is maszkot kell viselnünk és egy kis távolságot kell tartanunk"

- mondta Luke O'Neill professzor, a dublini Trinity College kutatója. Az Európai Bizottság is ezt reméli. Az oltási stratégia elindítása óta eurómilliókat pumpáltak a kutatásfejlesztésbe. Ha meglesz a jóváhagyás, azt követően abban bíznak, hogy 300 millió adagot gyorsan el tudnak juttatni az emberekhez szerte Európában.

"A legnagyobb kihívás, hogy meggyőzzék a nagyközönséget. Itt Belgiumban a kormány a lakosság 70 százalékát ingyen be akarja oltani. A vakcina 2021 januárjáig elérhető lehet. De itt, Brüsszelben, a helyiek óvatosak"

- foglalta össze tapasztalatait Méabh McMahon, az Euronews brüsszeli tudósítója. Kollégánk meg is kérdezett néhány járókelőt, beadatná-e az oltást. Íme a válaszok:

"Várom, hogy először mások próbálják ki, aztán lehet, hogy én is akkor megteszem. De azt határozottan mondhatom, hogy nem szeretnék az elsők között lenni." (idősebb hölgy)

"Szerintem a korona nem létezik, tehát ha lenne oltás, hülyeség lenne beadatni." (egy fiatal lány)

"Kiindulva abból, hogy mekkora bajban van a világ jelenleg, én vállalnám." (egy hentes)

"Nagyon jó, hogy megtalálták az oltást. Ez nagyszerű. Tegyük keresztbe az ujjainkat és nézzük meg, hogyan jutunk hozzá az oltáshoz. Erre várunk most." (egy köztisztasági dolgozó)

"Ó, nem, nem bíznék benne, ez egy teljesen új oltás. Nem tudjuk, milyen mellékhatásai vannak." (egy középkorú férfi)

"Később, tíz év múlva beadatnám, most hagynám, hogy először a többiek próbálják ki." (egy kisgyermekes apuka)

A dublini Trinity College biokémia professzora, Luke o'Neill szerint az orvosok és a hozzá hasonló tudósok feladata, hogy tájékoztassák a nagyközönséget.

"Mindez érthető, mert valóban új betegségről van szó. A vakcinák amúgy is aggodalmassá teszik az embereket, mert idegesíti őket, ha egy csecsemőnek egy tűt szúrnak a karjába. Azután borzalmas, ahogy a közösségi médiában hamis híreket tesznek közzé. De az igazság az, hogy az oltások rendkívül biztonságosak. A világ minden egészségügyi ügynöksége szerint használni lehet őket. Szóval a vita eléggé furcsa. A mi feladatunk az emberek tájékoztatása. Az oltások jelentik a legnagyobb hozzájárulást az orvostudományhoz. Egyszerűen fantasztikusak"

- mondta a professzor. Mivel a kutatások azt mutatják, hogy az oltóanyag-szkepticizmus számos európai országban, különösen Franciaországban és Kelet-Európában erős, a tudósoknak és az uniós kormányoknak egyaránt egyértelmű, meggyőző és azonos hangon kell megszólalniuk.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

USA: december 11-én kezdődhet a koronavírus-oltás

Megfontolja a lemondás lehetőségét a spanyol miniszterelnök

Olaf Scholz: „Meg kell erősíteni a NATO európai pillérét!”