Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Mi lesz Ciszjordánia és a palesztinok sorsa?

Mi lesz Ciszjordánia és a palesztinok sorsa?
Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Euronews
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Izrael július elsejétől, szerdától elkezdheti a terület annektálását.

Július elsején, szerdán megkezdődhetne Benjamin Netanjahu tervének végrehajtása; Ciszjordánia egy részének beolvasztása Izrael területébe.

Az annexiót az izraeli koalíciós szerződés is tartalmazza, de még sok a kérdőjel, főként a hangos és széleskörű nemzetközi tiltakozás miatt.

Az Európai Unió álláspontja egyértelmű: Izrael egyoldalú terve szembemegy a nemzetközi szabályokkal, veszélyezteti a régió stabilitását és kizárja a kétállami megoldás lehetőségét.

A brüsszeli palesztin misszió nagykövete "nagyra értékeli az Európai Unió, és mindazon államok reakcióját, amelyek ellenezték, és a nemzetközi jog megsértésének tekintik Ciszjordánia elcsatolását. De ha Izrael folytatja tervének megvalósítását, akkor Európának további, határozott lépéseket, intézkedéseket kell tennie, amik túlmutatnak az annexió szándékának elítélésén, elutasításán - fogalmaz Abdalrahim Alfarra.

A tiltakozás nem csak az Európai Parlamentből érkezett. További európai országok törvényhozásából több mint ezer, különböző politikai pártokat képviselő honatya csatlakozott a Ciszjordániát bekebelező, izraeli tervet ellenző nyilatkozathoz.

"Úgy vélem, az állásfoglalás mögött Európa számára, mint politikai erő, egy egzisztenciális szempont is fellelhető - mondja Malik Ben Achour, a belga szövetségi parlament egyik képviselő. "Európa Izrael első számú kereskedelmi partnere. És ezt a meghatározó gazdasági pozícióját nem használja politikai eszközként. Európának élnie kell erős kereskedelmi, piaci pozíciójával, és azt egy olyan ambiciózus politikai fellépéssé kell formálnia, ami támogatja a békét a térségben."

Netanjahu az annexiót a szétszórt zsidó telepek hálózatán kívül, stratégiai szempontokkal indokolja; miszerint a Jordán folyó völgye Izrael biztonságának záloga.

A jeruzsálemi külügyi központ szakértője azt magyarázza, hogy a "Washington támogatását bíró terv lényege, hogy Izrael érvényesítse jogát azokra a területekre, amelyek egyébként is mindig Izrael részét képezték. Mert nincs olyan izraeli, aki beleegyezne abba, hogy potenciális ellenfeleink kezére adjuk a stratégiailag kritikus Jordán-völgyet. A kétállami modell működésének egyetlen lehetséges módja, alapfeltétele az, ami a kis zsidó nemzet minden egyes polgárának, és Izrael államnak is a biztonságát garantálja" - állítja Dan Diker.

Az Európai Unió és a legtöbb arab ország álláspontja szerint, Izrael Ciszjordánia elcsatolásával súlyosan sértené a nemzetközi jogot, és aláásná azt a célt, hogy Izrael mellett egy életképes, független palesztin állam jöhessen létre.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sürgette az Egyesült Államokat, csatlakozzon a megrekedt izraeli-palesztin béketárgyalások újraindítását célzó nemzetközi erőfeszítéshez.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Történelmi látogatást tett az amerikai külügyminiszter Ciszjordániában

Az EU vezetők mai csúcstalálkozója dönt az Ukrajnának nyújtott további hitelek sorsáról

Ursula Von der Leyen szerint a csütörtöki uniós csúcs kulcsfontosságú az EU biztonsága szempontjából