Az unió GDP-jének közel négy százalékát adják, most mégis kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a műveszek.
HIRDETÉSCsak otthon tud gyakorolni Júlia Campistany. A hollandiában élő artista ehhez átalakította a szobáját, de a lengőgyakorlatok így is kimaradnak.
"Ha gyakorolni akarok, akkor speciális körülményekre és felszerelésekre, biztonsági eszközökre van szükségem. Most, hogy bezártságban élünk, több idő van az ötletek kidolgozására, az álmodozásra. De sokszor az inspiráció is onnan jön, hogy találkozunk emberekkel, együtt készülünk velük és végül a munkát is együtt végezzük el“ – mondta Júlia Campistany.
Azonban ennél jóval nagyobb kihívás számára – és az európai művészek, előadók számára is a szociális biztonság hiánya.
Az unióban kilencmillió ember él előadóművészetből és a kultúrából. A legtöbben szabadúszóként, önfoglalkoztatóként, vagy pedig kis– és középvállalkozások alkalmazottjaként dolgoznak. Sok művész az internetre költözött, de ez nem jelenti azt, hogy ott bevételük is van.
"A tévétársaságok üzleti modelljét nagy csapás éri, hiszen a reklámbevételeik csökkenni fognak, miközben alig lesz friss tartalmuk a következő hónapokban. Ez pedig az alkotók jogdíj kifizetéseit is érinti majd. Középtávon ezen múlik, hogy vissza tudunk-e térni majd a munkához” – mondta az Európai Filmrendezők Szövetségének elnöke, Pauline Durand-Vialle.
Az Európai Bizottság eddig kétmillió eurót különített el az előadóknak, ötmilliót a moziknak és a művészek kaphatnak az uniós bértámogatási program támogatásából is.
Az Európai Parlament szakbizottsága szeretné megduplázni a következő uniós költségvetés kulturális pénzeit.
"Különféle támogatási módokat kell megnyitni: ilyen lehet a munkahelyvédelmi támogatás, a regionális alapok kifizetései, vagy pedig a vészhelyzeti programokban való részvétel. Mi azt kérjük, hogy a művészeti és kreatív szektort segítsék abban, hogy digitális környezetben is terjeszthessék a műveiket úgy, hogy bevételekhez is jussanak, fizessenek ezért nekik" - mondta az Európai Parlament Kulturális Bizottságának elnöke, Sabine Verheyen.
A járvány előtt a kulturális ipar az uniós GDP 3,8 százalékát adta. A szakértők szerint a turizmussal együtt valószínűleg az utolsók között fog csak talpra állni.