Felháborodást váltott ki az EP-képviselők körében, hogy a francia elnök és mások blokkolták a bővítési tárgyalások megkezdését két balkáni országgal. Az a különös helyzet állt elő, hogy Macron saját belföldi riválisaival értett egyet.
HIRDETÉS
Emmanuel Macron francia elnök és néhány szövetségese úgy döntött, hogy blokkolja az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalásokat.
Ezzel szemben továbbra is az a legfőbb érv, hogy a Nyugat-Balkán ebben az esetben könnyen Oroszország vagy Kína karjaiban köthet ki.
Az EU vezetői után az Európai Parlamentnek is meg kellett vitatni ezt a kérdést. Macront bírálta a Külügyi Bizottság vezetője, szerinte az EU megszegte a szavát.
"Az Európai Parlament élesen kritizálta a döntést. Ey állásfoglalást fogunk elfogadni és felszólítjuk a tagállamokat a tárgyalások megkezdésére . Az Európai Parlament harcolni fog az európai értékekért" - mondta David McAllister, német politikus.
Jövőre helyhatóságok választások lesznek Franciaországban, Macron pedig gyakorlatilag koalícióba kerül ebben a kérdésben a francia populista erőkkel.
Thierry Mariani EP-képviselő, a Nemzeti Tömörülés a következőket mondotta az Euronewsnak:
"Tavaly Franciaországban a menedékkérők első számú származási országa Albánia volt, hétezren érkeztek onnan. Több albán kért politikai menedékjogot, mint a szíriaiak, irakiak vagy szudániak. Ez egy probléma. Ha ezeket a követeléseket politikai okok indokolják, akkor talán várják meg, amíg bekerülnek az EU-ba. "
Mariani nem fogalmazott pontosan. Valójában tavaly közel 10 000 albán kért politikai menedékjogot Franciaországban - és csak néhány száz afganisztáni. Ennek ellenére Macron ragaszkodik a vétójához, most állítólag "kiváltságos különleges partnerségről" beszél a balkáni országokkal kapcsolatban.