Az Európai Parlament is a balkáni bővítés mellett foglal állást

Emmanuel Macron francia elnök és néhány szövetségese úgy döntött, hogy blokkolja az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalásokat.

Ezzel szemben továbbra is az a legfőbb érv, hogy a Nyugat-Balkán ebben az esetben könnyen Oroszország vagy Kína karjaiban köthet ki.

Az EU vezetői után az Európai Parlamentnek is meg kellett vitatni ezt a kérdést. Macront bírálta a Külügyi Bizottság vezetője, szerinte az EU megszegte a szavát.

"Az Európai Parlament élesen kritizálta a döntést. Ey állásfoglalást fogunk elfogadni és felszólítjuk a tagállamokat a tárgyalások megkezdésére . Az Európai Parlament harcolni fog az európai értékekért" - mondta David McAllister, német politikus.

Jövőre helyhatóságok választások lesznek Franciaországban, Macron pedig gyakorlatilag koalícióba kerül ebben a kérdésben a francia populista erőkkel.

Thierry Mariani EP-képviselő, a Nemzeti Tömörülés a következőket mondotta az Euronewsnak:

"Tavaly Franciaországban a menedékkérők első számú származási országa Albánia volt, hétezren érkeztek onnan. Több albán kért politikai menedékjogot, mint a szíriaiak, irakiak vagy szudániak. Ez egy probléma. Ha ezeket a követeléseket politikai okok indokolják, akkor talán várják meg, amíg bekerülnek az EU-ba. "

Mariani nem fogalmazott pontosan. Valójában tavaly közel 10 000 albán kért politikai menedékjogot Franciaországban - és csak néhány száz afganisztáni. Ennek ellenére Macron ragaszkodik a vétójához, most állítólag "kiváltságos különleges partnerségről" beszél a balkáni országokkal kapcsolatban.