Észak-Európában már működik a rendszer
A Balti-tenger egy hatalmas medence Európa északi részén. Bár a partról gyönyörűnek tűnik, ez a világ egyik legszennyezettebb tengere. A mezőgazdaság miatt kritikusan magas a nitrogén és a foszfor a vízben, ezek az anyagok pedig csökkentik az oxigén szintjét és elősegítik az algásodást.
Az alga a baj
Ezt a folyamatot eutrofizációnak nevezik, melynek következtében a víz színe elváltozik és a minősége megromlik, így az élőlények is elvándorolnak, vagy kihalnak. Egy EU által támogatott projekt, a Kékebb Balti-tenger erre a jelenségre keresi a megoldást. A szervezet megpróbálja ösztönözni a kagylótelepek létrehozását és összehangolni a tenyésztők munkáját. És ez miért hasznos? A kagyló apró planktonokkal és algákkal táplálkozik, ráadásul képes megkötni a káros anyagokat, így kivételesen jól tisztítja a vizet.
- Több százezer kagyló óránként 5 liter vizet tisztít meg, ami évek alatt hatalmas eredmény. A kagylók szinte teljesen felemésztették az úgynevezett phytoplanktonokat, így a víz sokkal tisztább és átlátszóbb lett - számolt be Peter Krost tengerbiológus.
A 4,6 millió eurós projektben 6 ország vesz részt és a költségvetés több mint kétharmadát az Európai Unió kohéziós alapja állja.
Miért más a Balti-tenger?
Az ok amiért a Balti-tenger rendkívül szennyezett, hogy a vize lassan újul meg, mivel mindössze egy apró szoroson át tud kijutni az Atlanti-óceánba Svédország és Dánia között.
- Itt Kiel környékén különleges a tenger. Egy csepp víz átlagosan 40 éven át kering az öbölben, mire kijut az Atlanti-óceánba. Ugyanez igaz a szennyezésre is. Bármilyen káros anyag kerül a vízbe az jó sokáig itt marad - tette hozzá a tudós.
Bár egyelőre csak 6 telep vesz részt az összefogásban, az illetékesek azt remélik, hogy néhány éven belül ez a szám százra bővíthető. A kagylók ugyanis elsősorban azok számára az országok számára lennének ideálisak, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy drága technológiákkal, rendszeresen tisztítsák nyíltvízeiket.
