Sophie Claudet, euronews: Továbbra is Monika Queisser, szociálpolitikai szakértő a vendégünk.
Sophie Claudet, euronews: Továbbra is Monika Queisser, szociálpolitikai szakértő a vendégünk. Nem Németország az egyetlen, amely támogatja a munkaerőpiac rugalmasságát. Hol látni még ilyet Európában?
Monika Queisser, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet: Valóban számos ország a nagyobb rugalmasság felé viszi munkaerőpiacát. Olaszország például az egyik olyan állam, amely az új munka törvénykönyvében igyekezett könnyíteni azon, hogy a foglalkoztatáson kívüliek is beléphessenek a munkaerőpiacra. De Franciaország is éppen most lazít a munkaerőpiaci feltételeken a folyamatban lévő reformok részeként. Mindezen országok azt próbálják elérni, hogy minél könnyebb legyen visszatérniük a munkaerőpiacra azoknak, akik hosszú ideje nem dolgoztak. És erre ösztönzik a munkáltatókat is.
Sophie Claudet: Viszont gyakran azt látjuk, hogy ez a változás kitermelheti a dolgozó szegényet új osztályát…
Monika Queisser: Valóban megvan a veszélye annak, hogy emelkedik a dolgozó szegények száma, de ez függ a meghozott intézkedésektől. A Németországban bevezetett munkaerőpiaci rugalmasság, és az úgynevezett mini-munkák tényleg olyan helyzetekhez vezettek, amelyben megnőtt a dolgozó szegények aránya, egész pontosan az Egyesült Államok után a második legnagyobb alacsony jövedelmű csoport alakult Németországban. A kormányoknak igenis oda kell figyelni, hogy szabályozzák a munkák minőségét és hogy a munkavállalók jól meg legyenek fizetve. Ilyen a megfelelő minimálbér kialakítása. Németországban nem rég vezették be a minimálbért, célzottan az időszakos- vagy részmunkaidős foglalkoztatáshoz.