Az Eurozóna válsága és a migránsok folyamatos érkezése lehet a fő ok - de mit mondanak maguk az érintettek?
A keményvonalas joboldali pártok – legyen szó populistákról vagy a szélsőjobboldaliakról – előretörnek Európában. Az Eurozóna válsága és a migránsok folyamatos érkezése egyre nagyobb arányú eredményeket hoz nekik a szavazásokon – Franciaországban, Dániában, Finnországban, Szlovákiában, Görögországban, hogy csak néhány példát hozzunk.
Legutóbb az AfD, vagyis Alternatívát Németországnak 14,2 százalékot szerzett a berlini tartományi választásokon, miután jól szerepelt egy sor más tartományi választáson is. Vagyis az AfD, egy mindössze három éve alakult keményvonalas populista mozgalom lehet az ország harmadik legnagyobb pártja a jövő évi szövetségi választások után. Valérie Zabriskie riportjában megszólal a párt új vezetője, Frauke Petry, támogatói és a párt kritikusai is.
Tizenhat évvel ezelőtt Ausztriában a szélsőjobboldali FPÖ először került be egy koalíciós kormányba, ami óriási felháborodást keltett Európában. Most jó esélyük van arra, hogy egy decemberi megismételt választáson a jelöltjük legyen a köztársasági elnök. Hans von der Brelie riportjában elsősorban az FPÖ szimpatizánsai és vezetői vallanak – kissé ellentmondásosan – arról, mi is a céljuk.
Az Insiders harmadik részében Jean-Yves Camus-vel, a keményvonalas jobboldali pártok szakértőjével beszélgetünk.
Az Insidershez szokás szerint hozzászólhatnak az Euronews közösségi oldalain.