A gyomirtók körül ádáz csata dúl az Európai Unióban.
A gyomirtók körül ádáz csata dúl az Európai Unióban. A glifozát-előállítók azt szeretnék, ha az Európai Bizottság újabb tizenöt évre engedélyezné a hatóanyag használatát, de ezt több tagállam is ellenzi. A vita az európai mezőgazdaság jövőjéről, egészségről és a biológiai sokszínűségről szól.
A kecske meghal, a kukorica megmarad
Michael Rubin kecsketartásból él, húst, tejet, sajtot és kecsketej-fagyit állít elő. Csakhogy a szomszédos földeken glifozáttal gyomirtóznak. Egy szép napon a szél Michael farmja felé vitte a glifozátos permetszert. Harmincnégy kecske hullott el.
- Nem sokkal a repce aratása előtt történt, errefelé a repcét agyonpermetezik. Az állataim azért pusztultak el, mert kint voltak, és belekerültek a mérgező felhőbe. Görcsöket kaptak, hasmenést kaptak, feldőltek és elpusztultak – mesélte a német gazda.
Akkor rákkeltő vagy nem?
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a glifozátot a “valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta. Mit mond erre a glifozátgyártó agrármulti, a Monsanto képviselője?
- Ez egy nagyszabású glifozát-ellenes hadjárat része – ismerteti a Monsanto álláspontját Thoralf Kücher, a vállalat német szóvivője. – Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nemrég kedvező kockázati értékelést adott ki a glifozátról. Ez alapján nem lehet mást tenni, meg kell újítani a glifozát engedélyét az uniós piacon, és bízom benne, hogy ez is fog történni.
Németországban évente 5500 tonna glifozátot adnak el.
Bajoroszágban, ahol a jobbközép CSU van hatalmon, nem csak a mezőgazdaságban használnak glifozát-tartalmú gyomirtókat, hanem a közparkokban és a magánházak udvarán is.
A német termőföldterület 40%-án alkalmazzák, ahonnan bekerül a vízbe és az élelmiszerbe. Karl Bär a Müncheni Környezetvédelmi Intézettől kimutatta, hogy a glifozát valamennyi népszerű sörmárkában jelen van.
- Elég konkrét kételyeim vannak: az a gyanúm, hogy az Európai Bizottság megegyezett az előállítókkal, hogy átnyomja a tagállamokon a glifozát engedélyezését – mondja Bär. – Van egy probléma: a gyártók által a Bizottságnak átadott tanulmányok titkosak. Nem azok a hiteltelenek, akik hangosan tiltakoznak, hanem azok a kutatók, akik pénzt kapnak a gyártóktól, és úgy mondanak szakvéleményt erről az anyagról.
Ha megisszuk a sampont, az is veszélyes
Berlinben a Kockázatértékelő Intézet alelnökével van találkozónk. Ez egy kormányzati forrásokból fenntartott ügynökség, amelynek a vezetői állítják, hogy kizárólag tudományos alapon hozták ki ártalmatlannak a glifozátot
. Azóta már három halálos fenyegetést kaptak. Az ő szakvéleményükre alapozta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a gyomirtószer pártját fogó ajánlását.
- Glifozát az anyatejben, glifozát a sörben – ezek a tanulmányok nem felelnek meg a tudományos kritériumoknak – mondja Reiner Wittkowski. – Ez azokra a tanulmányokra is vonatozik, amelyek a glifozátot teszik felelősség bizonyos születési rendellenességekért. Minden vegyületet megfelelően kell használni, ha valaki megissza a sampont, az rendeltetésellenes használat, és utána az ember kissé rosszul érzi magát.
Interjún kívül az intézet szakértői azt mondják, hogy a glifozát káros hatásaival riogatók afféle “facebook-tudósok”. Napi ezer liter sört kéne meginni ahhoz, hogy az egészségügyi határértéknél több ilyen anyag kerüljön a szervezetbe. Így a környezetvédőknek is felvetettük a kérdést: nem csak indokolatlan pánikkeltésről van szó?
- Nem ez a célunk – mondja Bär. – A Kockázatfelmérő Intézet ravasz PR-kampányt folytat. Az ezer literes érv csak azért áll meg, mert az Intézet kizár minden tudományos bizonyítékot, amely arra utal, hogy a glifozát rákot és endokrin zavarokat okozhat. Csakhogy az anyag valószínűleg rákkeltő. Az európai szabályok kimondják, hogy az ilyen anyagok használatát a minimumra kell szorítani. A növényvédő szerek esetében a karcinogén hatás egyike annak a három feltételnek, amely Európában kizárja egy szer engedélyezését.
“A gyártóktól kapták az eredményeket”
A tudományos világ megosztott – ahogy a politikusok is. Több EU-tagállam is elhalasztotta a döntéshozatalt a témában. A glifozátot pártoló álláspont egyre kevésbé népszerű.
Harald Ebner a glifozáthoz hasonló gyomirtók egyik legelszántabb ellenfele. A Bundestag zöldpárti képviselője is azt mondja, hogy a Kockázatfelmérő Intézet figyelmen kívül hagyta a szer rákkeltő voltát alátámasztó bizonyítékokat.
- 1200 feldolgozott tanulmányról beszélnek, amiből 850-et bevallottan csak lemásoltak, ideértve a kockázatelemzés eredményeit is, amit a gyártóktól kaptak. Ez enyhén szólva is botrány. Ebben a helyzetben a glifozát újraengedélyezése nem elfogadható, hiszen jelenleg is fennáll a kockázat, hogy a szer rákkeltő.
- Valamennyi létező tanulmányt és tudományos eredményt felhasználtuk a kockázatelemzéshez, ellenőriztük az összes bizonyítékot. Így biztosan tudjuk, hogy a glifozát nem okoz rákot – veti ellen Reiner Wittkowski.
Kutyavilág a kukoricaföld mellett
Ariane Failer kutyákat tenyészt Németország északi részén. A szomszéd gazdától tudja, hogy az a Monsanto glifozát-tartalmú gyomirtóját használja. Ariane 1992-ben kezdett bele a kutyatenyésztésbe, és tíz éve meredeken emelkedik a rákos esetek száma a tenyészetben. Már tizenkét kutyája pusztult el rákban. A helyzet megítélése nem egyszerű: ez a kutyafajta kifejezetten hajlamos a rákos megbetegedésre. Ugyanakkor Ariane 1920-ig követte a kutyái vérvonalát, és kiderítette, hogy korábban ilyen megbetegedéssorozat soha nem volt. Szerinte a glifozátot be kell tiltani.
- Amikor minden a természet ritmusát követi, a születés és a halál, olyankor a halál is rendben van – mondja a kutyatenyésztő. – De a glifozát miatti korai halál, az nincs rendben. Még most is emlékszem Bushur halálára. Ki volt nyúlva, az orra nyáltól és vértől volt nedves. Az állatorvos szívmasszázzsal próbálta megmenteni, én mesterségesen lélegeztettem, próbáltam visszahozni az életbe. Majd Bushur utoljára felnyüszített, és halott volt. Még nem volt két éves. Nincs jogunk ahhoz, hogy megmérgezzük az életüket.
Tudományos értelemben az Európai Vegyszer Ügynökség mondja ki glifozát ügyben az utolsó szót – nagyjából egy év múlva.