Az úgynevezett Kijevi-tenger egy 110 kilométer hosszú víztározó, amit a Dnyeper folyó formált. Kijev külső részeitől egészen a Pripjaty folyó
Az úgynevezett Kijevi-tenger egy 110 kilométer hosszú víztározó, amit a Dnyeper folyó formált. Kijev külső részeitől egészen a Pripjaty folyó befolyásáig húzódik, ami már a csernobili tiltott zónában található.
Kijevben sokan attól félnek, hogy ha a gát elöregedett válaszfalai feladják, akkor a fővárost egy radioaktív cunami önti el. Valóban találni radioaktív elemeket a mesterséges tó iszapjában különösen északon.
Egy kutató olyan úszó robotot talált fel, ami a tavak fenekén méri a gamma sugárzást. Csernobiltól 30 kilométerre találkoztunk vele.
A műszer egy másodperc alatt ötven elektromos impulzus radioaktív üledéket mutat a tó fenekén. A normális szintnek 10-20 impulzusnak kellene lenni másodpercenként, amit általában a tó többi szakaszán mérnek.
Igor Mahnyov: „Ha van radioaktív anyag a vízben, akkor a növényeken és más táplálékon keresztül bejut a halakba. Ha az emberek esznek ezekből, akkor de facto radionuklidokat fogyasztanak.”
A legtöbb radionuklid a csernobili katasztrófa maradéka. De a kutatók szerint a Pripjaty folyó folyamatosan szállítja a fertőzött iszapot Csernobilból. Igor szerint lehetetlen megállapítani, hogy a Kijevi tenger melyik része fertőzött, és azt is, hogy a halak fertőzöttek-e, hiszen nem lehet tudni, hogy a tó melyik részében úszkáltak.
Még délebbre húzódunk már-már a kijevi térségbe az vyshgorod-i gáthoz. Errefelé sokan szerveznek pikniket, horgásznak, vagy úsznak nyáron.
Egy halász azt mondja, egyáltalán nem aggódik a halak miatt. Ő biztos nem fog belőle enni. Tudja mi volt Csernobilban, és azt erre hozza a sodrás.