A calais-i dzsungel északi oldalán a menekültek számára egy új rész nyílt januárban. Itt nincsenek sátrak, vannak viszont fűtött konténerek. 1400-an
A calais-i dzsungel északi oldalán a menekültek számára egy új rész nyílt januárban. Itt nincsenek sátrak, vannak viszont fűtött konténerek. 1400-an tudnak egyszerre ott lakni, rendezett körülmények között.
- A táboron belül minden rendben, de ha kimegyünk, akkor már nem vagyunk biztonságban – mondta Hayatullah Hayat Sirat afgán bevándorló.
A táborba csak olyanok léphetnek be, akik hivatalos papírokkal tudják bizonyítani személyazonosságukat. Kerítés, biometrikus azonosító rendszer és kamera is van a bejáratnál. Az elmúlt hónapokban több tüntetés és erőszakos cselekmény is volt a táborban, ezért most egy állami segítséggel működő egyesület figyel a rendre.
- Képzeljük csak el, hogy nincs kerítés vagy nincs ujjlenyomat-olvasó. Akkor nem 12 ember lakna egy-egy konténerben, hanem 40 – véli Stéphane Duval, a La Vie Active egyesület igazgatója.
A tábor éves fenntartása 23 millió euróba kerül, ennek jelentős részét a biztonsági intézkedésekre költik. Állandóan járőröznek a dzsungelben, és őrzik azt a parkolót, ahol a Nagy-Britanniába menő teherautók vannak. Kétségtelen, hogy a menekültválság munkahelyeket is teremtett Calais-ban.
- Manapság azok a fiatalok, akik szeretnének dolgozni, elmennek a munkaügyi központba, elvégeznek egy biztonsági tanfolyamot, és szinte másnap már több lehetőségük is lesz. Calais-ban most ez a legjobb munka – magyarázta Laurent Roussel, a munkaközvetítők vezetője.
Nem csak Észak-Franciaországban nőtt meg a biztonsági cégek feladata. Egy Párizs külvárosában lévő vállalat gyártja azt a biometrikus rendszert, melyet a táborban használnak.
- A bevándorlás miatt a piac fejlődik. Mindez azért van, mert a biometria az egyetlen olyan technológia, amely egy adott személy minden adatát azonosítja. Azt nem tudom, hogy a menekültválság vagy a franciaországi terrorcselekmények miatt népszerű-e a rendszer, de a megnövekedett keresletet komolyan érezzük – magyarázta Alain Choukroun, a Zalix Biométrie cég igazgatója.
A biometrikus azonosítás adatvédelmi aggályokat vet fel, ez pedig akár visszaélésekhez is vezethet.
- A magánvállalatok nem azt nézik, hogy mi a legjobb az államnak. Csak a profit érdekli őket, és ez természetesen befolyásolja a feltételeket. Mindez egyértelműen látszik – mondja Claire Rodier, a Xénophobie Business című idegengyűlöletről szóló francia könyv szerzője.
A kockázatoktól függetlenül egyre több európai ország dönt úgy, hogy magáncégekre bízza a biztonságot. Az elmúlt 15 évben több mint 13 milliárd eurót költöttek határvédelemre Európában, az összeg 20 százalékát a magánszektornak fizették.