Brüsszel a terrorizmus fészke?

HIRDETÉS

A brüsszeli Molenbeek kerület ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután ott tartott összehangolt akciót a belga rendőrség a párizsi terrortámadásokkal összefüggésben. Ez nem az első eset, hogy Brüsszel legszegényebb kerületében keresnek iszlamistákat, ráadásul Európából innen indult el eddig a legtöbb külföldi Szíriába, hogy a dzsihádisták oldalán harcoljon. De a szomszádok ebből szinte semmit nem vesznek észre:

- Az, ami történt, nagyon súlyos. Nagyon nyomaszt minket! Az aki itt él, nem látja minden nap, hogy mit csinál a szomszédja, de aztán egy napon meghalljuk, hogy mi történt , és az sokkol minket. Amikor kiderül, hogy a körülötttünk élő emberekről van szó, akkor feltesszük a kérdést: mi folyik itt? – mondta egy helyi lakó.

Délben a város vezetése egyperces néma csönddel adózott az áldozatok emlékének.
A kerület polgármestere, Françoise Schepmans nagyon kritikusan látja a vezetés eddigi teljesítményét.

– Molenbeekben a mindennapi élet jól működik – de valószínűleg ez tévesztett meg minket, hogy nem látszottak nehézségek. Emellett vannak emberek, akik árnyékban élnek és mi hagytuk, hogy így legyen. És nem tettük fel magunknak a megfelelő kérdéseket – mondta a polgármester. A helyettese, Ahmed el Khannouss szerint ez a hely jó lehetőséget biztosít azoknak a dzsihadistáknak, akik el akarnak rejtőzni

- Vannak olyan részei a kerületnek, amik nagyon lerobbantak, ahol nagyon olcsó a bérleti díj, és ahol gyakran cserélődnek a lakók. Ha rossz szándékkal érkezik ide valaki, az az első, hogy elvegyül ebben a tömegben – mondta Ahmed el Khannouss.
Az ottani orvosi központ egyik dolgozójának fontos, hogy megértsék az emberek: még ha vannak is terroristák a kerületben, az nem jelenti azt, hogy itt mindenki az lenne, sem pedig azt, hogy ezt a vallást össze kellene keverni a terrorizmussal.

- Ez egy zűrzavar! Mi tisztán és egyértelműen elítéljük ezeket a merényleteket, de ugyanakkor tisztán kell látni, hogy nem az egész kerület bűnös abban, ami történt. És senki ne keverje ebbe bele a vallást, mert az soha, semmilyen körülmények között nem kéri egyetlen élet kioltását sem. Senkiét! – mondta Yasmine Benhammou.

Az Euronews brüsszeli újságírója Claude Moniquet biztonságpolitikai szakértőt kérdezte a terroristák fészkének tartott kerületről.

Euronews: Molenbeek valóban a dzsihádista terroristák Európai központja?

Claude Moniquet: Nem, ez azért nem az európai dzsihádisták központja. Nagyon sok francia ügyben már régóta, 20 éve megtalálhatóak ezek a kapcsolatok Brüsszellel, és azon belül a kerülettel. Tisztán látszik, hogy nagy a probléma Molenbeekben, főleg azért mert soknyelvű a közösség és közel van Franciaorszához. Nagy szükség van arra, hogy a határ mind a két oldalán rajtaüssenek a hatóságok az iszlamista mozgalmakon.

Euronews: Létezik brüsszeli vagy belga probléma a dzsihádisták elleni európai harcban?

Claude Moniquet: Ez egy nehéz helyzet, amit mindenkinek nehéz kezelni. A franciáknak ugyanúgy, ahogy a briteknek vagy a belgáknak. Túl sok tolerancia volt a jellemző túl sokáig, és minden kétséget kizáróan túl kevés eszközzel kezeltük a veszélyt. Tíz éve az Al Qaida idején néhány száz szimpatizánst lett az iszalmista terrorizmus követője. Ma az ISIL-t 6-7 ezer európai követi, vagy tervezi ezt. És ezen kívül 10-15 ezer szimpatizánsa van. A nagyságrend teljesen megváltozott.

Euronews: A belga belügyminiszter azt mondta, hogy meg akarja tisztítani Molenbeeket. Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

Claude Moniquet: Azt hiszem ez a kifejezés nem volt jó választás. Van egy helyi probléma ebben a kerületben, ez egy nehéz közösség, a helyi hatóságok politikai vagy más okokból hagyták, hogy a helyzet elmérgesedjen az elmúlt húsz évben, a helyi rendőrséget gátolták abban, hogy megtegyen bizonyos lépéseket, elvégezzen vizsgálatokat, és nyomozásokat. A belügyminiszter észrevette, hogy egy sor olyan hivatalos döntést, ami tavaly január óta érvényben van, és a rendőrség működésére vonatkozik, nem vezettek be Molenbeekben. Szóval úgy látom, hogy a miniszter úgy döntött: vállalja a felelősséget és szigorúan felügyeli, hogy a rendőrség ebben a kerületben is olyan jól működik-e, mint bárhol máshol.

Euronews: Mit gondol, milyen intézkedésekkel lehetne megakadályozni a párizsihoz hasonló támadásokat?

Claude Moniquet: Erős jogi szabályozás kell. Franciaországban ez is fog történni, lesz egy sor intézkedés, köztük biztosan megfigyelések, letartóztatások, őrizetbe vételek, akár több száz emberé is, ha romlik a helyzet. Belgiumnak nincs meg ugyanez a jogi keretrendszere, nem zárhat be 500 embert holnap csak úgy. Ez lehetetlen. De Belgiumban is lehetséges egy folyamatos vita a törvényekről, hogy el lehessen ítélni azokat, akik visszatértek Szíriából, most ugyanis ez nem számít büntethetőnek. Ma előbb bizonyítani kell, hogy valaki tényleg bűnt követett el, tényleg ott, tényleg azon a napon, és az ellen az ember ellen. Ez nyilván lehetetlen ezekben az esetekben.

Euronews: Mit gondol egy közösen működő és központosított európai titkosszolgálat lehetőségéről?

Claude Moniquet: Ez a tárgykör nagyon komplikált, és minden országban más a gyakorlatban. Egyrészről vannak nagyon liberális országok, mint a skandináv államok, vagy Hollandia. A másik oldalon ott van Franciaország, és az Egyesült Királyság. Másképp dolgoznak. A franciák és a britek nagyon támadó gondolkodást követnek, már ami a külföldön illegálisan dolgozó titkoszolgálatokat illeti, emiatt tudnak célzott akciókat, akár orgyilkosságokat végrehajtani. Ez olyasmi, amit a dán, a svéd, a belga vagy a luxemburgi szervezetek sosem tennének. Nem ugyanaz a munkamódszer, és nincs meg a közös kultúra, már ami a kémkedést illeti. És egy általános pont: idegenkednek attól, hogy megosszák a titkaikat. Azárt vannak ott, hogy megszerezzéák azokat, nem hogy megosszák.