Idén több menekült lelheti halálát a tengeren, mint tavaly, pedig már 2014. is szomorú rekordot hozott. Mit tesz ez ellen Európa, és miért tesz keveset?
Soha nem látott tömegek kockáztatják az életüket, csak hogy eljussanak Európába. A polgárháború és a bizonytalanság elől menekülők veszélyes hajóútra vállalkoznak, sokan a tengerbe vesznek. Mit tesz Európa, hogy kezelje a humanitárius válságot?
Amíg az unió migrációs politikája nem változik, addig növekedni fog annak az esélye, hogy emberek fulladnak bele a Földközi-tengerbe.
Az unió 2013-ban döbbent rá, hogy a helyzet lépéseket igényel, azután, hogy 366 menekült a vízbe fulladt Lampedusa partjainál egy lélekvesztőn.
Olaszország elindította a Mare Nostrum mentőprogramot, ami több tízezer életet mentett meg, de októberben leállították, mert Rómának elfogyott a pénze. Más uniós tagállamok nem voltak hajlandóak beszállni, mondván, hogy az aktív mentés miatt érkezik egyre több menekült a tengeren. Azóta csak egy kisebb léptékű program zajlik az uniós határügynökség, a Frontex felügyelete alatt, ez a Triton.
A jelenlegi előrejelzések szerint idén még több menekült hal meg, mint az eddigi rekordévnek számító 2014-ben. Az unió belső tagországai nem akarnak áldozni a menekültügyre, a probléma nemzeti hatáskörben van, ezzel a probléma súlya az elsődleges fogadó országokra nehezedik. A téma politikai értelemben is kényes: miközben a gazdasági számítások szerint Európának szüksége van a bevándorlókra, a politikusok a választók félelmeire alapozva inkább az elzárkózást választanák.
Erről vitázik Paul Hackett műsorában az uniós határügynökség, a Frontex igazgatója, Fabrice Leggeri, valamint a migrációs világszervezet munkatársa, Eugenio Ambrosi.