NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az adatgyűjtési botrány következményei: létezik-e még egyáltalán magánszféra?

Az adatgyűjtési botrány következményei: létezik-e még egyáltalán magánszféra?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Létezik-e még magánszféra a digitális korszakban? Edward Snowden leleplezése súlyos következményekkel jár. Most már tudjuk, hogy az Egyesült Államok lényegében mindenki után kémkedik a földkerekségen. Már több mint fél éve annak, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA volt informatikusa kirobbantotta az adatgyűjtési botrányt. Snowden bizonyítékai megerősítik azt, amit már amúgyis sejteni lehetett: hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata tömegesen és válogatás nélkül hallgat le, figyel meg sok millió embert a világon, és ebben segítségére vannak a szintén amerikai internetes óriáscégek is.

Egy párizsi székhelyű civilszervezet alapítója, Jérémie Zimmermann szerint a gondok ott kezdődnek, hogy a Google, a Facebook és társaik az online piac szinte korlátlan urai. Az egész technológiai és gazdasági modell arra épül, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék az egész földgolyón. Az adatok ilyen mértékű hipercentralizációja az egyik oka a tömeges megfigyelésnek. Alternatívák pedig igenis vannak, hirdetik az online aktivisták. Az egyesület szerint a helyzet kucsa a megváltozott hozzáállás. Nem élhetünk olyan világban, amely két részre oszlik: az egyikbe tartoznak mindazok, akik otthonosan mozognak az internet világában, a másikban pedig mindenki más: a cyber-analfabéták tömege.

Európában a magánélet védelme alapvető jog. Minden uniós tagállamban létezik adatvédelmi hatóság, amelynek kimondottan ez a feladata – így Franciaországban is. A hatóság elnöke, Isabelle Falque-Pierrotin szerint az adatgyűjtési botrány nem jelenti azt, hogy ezek a nemzeti felügyeleti szervek kudarcot vallottak. Azt mondja, hogy egységes európai politikára és jogi szabályozásra van szükség. Brüsszelben már három éve folyik a vita az uniós adatvédelmi jogszabályok reformjáról. Október végén az Európai Parlament illetékes bizottsága már jóvá is hagyta az új adatvédelmi szabályok tervezetét, de a brüsszeli bizottsága és a tagállamok még folytatják az egyeztetést.

- A Snowden-ügy előtt sokat vitatkoztunk arról, hogyan adhatunk át adatokat Európán kívüli igazságszolgáltatási szerveknek – mondja Joe McNamee digitális jogvédő. – Széles körben egyetértettünk, hogy a szabályokat nem kell szigorítanunk. De a leleplezések hatására a helyzet megváltozott. Most az uniós tagállamokban és az Európai Parlamentben az az uralkodó nézet, hogy világos, átfogó és kiszámítható szabályozásra van szükség.

Sergio Carrera politológus szerint a leginkább a titkosszolgálatok munkáját kell szigorú jogállami szabályok közé szorítani: – A titkosszolgálatok lényegében azt csinálnak, amit akarnak. Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is. Meg kell néznünk, milyen eszközökkel szigoríthatjuk a szolgálatok tevékenységének ellenőrzését. A szakember azt vallja, hogy nem elég általánosságban a terrorizmus elleni harcra hivatkozni. A magánélethez való jog annyira alapvető, hogy azt nem szoríthatják a háttérbe elvont biztonsági megfontolások.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Európa most nem jön be nekünk annyira"

Hogyan maradjunk boldog és elégedett vásárlók?

Állítsuk meg az iskolai erőszakot!