A passzív dohányzás súlyosan károsítja az egészséget, többek között szívbetegséget, légúti megbetegedéseket és rákot okoz, és világszerte a megelőzhető halálozás vezető oka.
A világ népességének mintegy harmada évente ki van téve a másodkézből származó dohányfüstnek – közismert nevén passzív dohányzásnak –, amely továbbra is a nem dohányzók megbetegedéseinek és halálozásának egyik fő oka.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Becslések szerint 2023-ban világszerte 2,71 milliárd ember volt kitéve a másodkézből származó dohányfüstnek – a nem dohányzók által belélegzett kétféle füst keverékének –, ami 1,66 millió halálesethez járult hozzá. Köztük 767 millió, 15 év alatti gyermek, akik különösen sérülékenyek, valamint 1,49 milliárd nő.
Ezek az új megállapítások a Global Burden of Disease (GBD) 2023 tanulmányból származnak, amelyet a The Lancet Public Health (forrás: angol) folyóiratban tettek közzé, és amely 1990 és 2023 között 204 országban és területen becsülte meg a passzív dohányzásnak való kitettséget és annak egészségügyi hatásait.
Szigorúbb szabályozásra van szükség
A kutatás szerint a kitettség mértéke ellenére a világ népességének körülbelül 70 százaléka nem részesül átfogó, füstmentes jogszabályok nyújtotta védelemben.
2024-re mindössze 79 ország – ezek mintegy 70 százaléka az amerikai kontinensen – érte el az Egészségügyi Világszervezet keretrendszerének legmagasabb védelmi szintjét: minden nyilvános helyen teljesen tilos a dohányzás, vagy a jogszabályok legalább a népesség 90 százalékát lefedik.
A füstmentes, átfogó jogszabályok által védett világnépesség aránya 2007-ben még csak 3 százalék volt, 2024-re azonban 33 százalékra nőtt, így már 2,6 milliárd embert érint.
A szerzők ugyanakkor rámutattak: bár a füstmentes politikák közvetlenül csökkentik a passzív dohányzásnak való kitettséget, további intézkedésekre is szükség van, például a dohánytermékek megadóztatására, a marketingtilalomra, az egységes csomagolásra és a leszokást segítő programokra.
Regionális mintázatok
A kutatók megállapították, hogy világszinten nagyjából változatlan maradt azoknak a száma, akiket érint a passzív dohányzás, ugyanakkor meredeken emelkedett a szubszaharai Afrikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amit a népesség növekedésének tulajdonítottak.
A Közép-Európa, Kelet-Európa és Közép-Ázsia régióban az expozíció gyakorisága 37,7 százalék volt – magasabb a 33,9 százalékos világátlagnál –, ami 146 millió embert érintett.
Nyugat-Európa országainak többsége a „magas jövedelmű szuperrégió” kategóriába tartozott, amely a passzív dohányzás visszaszorításában a legjelentősebb előrelépést mutatta.
Dánia és Norvégia érte el a világon tapasztalt legnagyobb csökkenések egyikét 1990 óta: előbbi -48,8, utóbbi -44,3 százalékos visszaesést.
Kiterjedt egészségügyi hatások
A jelentés nemcsak az érintettek számát vizsgálta: megállapította, hogy a másodkézből származó dohányfüst 44,8 millió egészségben eltöltött életév elvesztéséért felelős, és továbbra is jelentős tényezője a rokkantságnak és a korai halálozásnak.
Míg a dohányzó a cigaretta szűrőjén keresztül a „főfüstöt” lélegzi be, a nem dohányzók elsősorban a mellékfüstöt. Ez szűretlen, és egységnyi mennyiségben magasabb koncentrációban tartalmaz mérgező és rákkeltő vegyületeket, mint a dohányzó által belélegzett füst.
A kutatók becslése szerint a passzív dohányzás továbbra is jelentős tényezője a globális egészségromlásnak, különösen a szív- és érrendszeri, valamint a gyermekeket érintő légzőszervi betegségek terén.
A dohányfüstnek való kitettség számos egészségügyi állapottal hozható összefüggésbe, többek között a stroke-kal, az alsó légúti fertőzésekkel, a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, az asztmával, a 2-es típusú cukorbetegséggel, valamint a légcsövet, a tüdőt és az emlőt érintő daganatos betegségekkel.