Ismerjük, hogy figyelmünk iránya befolyásolja, hogyan éli meg az ember a fájdalmat. Most új kutatás szerint a figyelem nemcsak a fájdalom érzetét, hanem a szervezet immunválaszát is módosíthatja.
Gondoljon vissza arra, mikor legutóbb megsérült. Ha a fájdalomra összpontosít, az erősebbnek érződhet. Amikor viszont valami eltereli a figyelmét, legyen az egy beszélgetés, egy feladat vagy akár egy vicces videó, a fájdalom hirtelen kevésbé észrevehetőnek tűnik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Úgy tűnhet tehát, hogy amikor valami fáj, a vele való megküzdés legjobb módja, ha eltereli róla a figyelmét.
A figyelem befolyásolhatja az immunválaszt
Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a figyelmet az érintett területre irányítani valójában erősebb hatással lehet.
Azért, hogy kiderítsék, a figyelem csupán azt változtatja-e meg, hogyan érződik egy sérülés, vagy ténylegesen módosítja is, hogyan reagál rá a szervezet, Dr. Liron Rozenkrantz, a Bar-Ilan Egyetem Azrieli Orvostudományi Karának kutatója és csapata három előre regisztrált kísérletet végzett. Első lépésként hisztaminos bőrpróbát kaptak a résztvevők a karjukon, amely kisebb, átmeneti gyulladásos reakciót váltott ki.
Ezt követően arra kérték őket, hogy vagy az érintett területen jelentkező érzetekre összpontosítsák a figyelmüket, vagy videókkal illetve feladatokkal tereljék el azt.
A következő 20 percben a kutatók mérték a kialakuló duzzanatot és bőrpírt, valamint a résztvevők élettani reakcióinak változásait.
Befelé irányuló figyelem mellett jóval kisebb gyulladásos reakció
A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent eredmények szerint a gyulladásos reakció körülbelül másfélszer kisebb volt, amikor a résztvevők a testi érzetekre összpontosítottak.
A résztvevők mintegy 90 százalékánál erősebb reakciót figyeltek meg, amikor el voltak terelve.
Különösen meglepővé teszi az eredményt, hogy nem pusztán arról volt szó, hogyan élték meg a résztvevők a kellemetlenséget. A kutatók magát a bőrben zajló gyulladásos folyamatot is mérték, és azt találták, hogy az attól függően változott, hová irányították a résztvevők a figyelmüket.
„Az volt különösen figyelemre méltó, hogy a gyulladt területre irányított figyelem nemcsak azt változtatta meg, amit a résztvevők átéltek, hanem magát a gyulladásos választ is” – mondta Dr. Rozenkrantz.
„Ez felveti annak lehetőségét, hogy a testünkben zajló folyamatok szubjektív megélése nem pusztán passzív történés, hanem aktívan hozzájárulhat ahhoz is, miként szabályozódnak az élettani reakciók.”
Hogyan működhet ez?
A kutatók két lehetséges mechanizmust azonosítottak, amelyek segíthetnek megmagyarázni a jelenséget. Egyrészt úgy tűnik, hogy a figyelem hatással van arra, miként dolgozza fel az agy a gyulladt területről érkező érzékszervi jeleket.
Másrészt a testi érzetekre való összpontosítás fokozott aktivitással járt a paraszimpatikus idegrendszerben, beleértve a gyulladás szabályozásában szerepet játszó bolygóideget (vagus ideget) is.
Az eredmények arra utalnak, hogy mindkét útvonal hozzájárulhat a megfigyelt hatáshoz.
Szorosabb kapcsolat az agy és a test között
A vizsgálat ellenőrzött laboratóriumi körülmények között zajlott, és egy hisztaminos bőrpróba utáni, rövid távú bőrgyulladásos reakciót vizsgált. Az eredmények nem mutatják, hogy a figyelem irányítása képes lenne önmagában kezelni a gyulladást, a betegségeket vagy a krónikus egészségi állapotokat.
További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, jelentkeznek-e hasonló hatások valódi élethelyzetekben és hosszabb időtávon.
Mindazonáltal az eredmények tovább gyarapítják azokat a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy az agy és a test folyamatos, kétirányú kommunikációban áll egymással.
Az, hogy hová irányítja a figyelmét, a jelek szerint következményekkel járhat, amelyek túlmutatnak a puszta szubjektív élményen, és akár a szervezetben zajló, mérhető biológiai folyamatokra is hatással lehet.