Az emberi családfa új ágakkal bővül. Kutatók a mai emberek génállományában két eddig ismeretlen, már kihalt emberfajta nyomait azonosították, amelyekről nincs sem fosszília, sem megfejtett DNS, mégis jelen vannak genomunkban.
A nagy hírnévnek örvendő Kaliforniai Egyetem, Berkeley kutatói látványos felfedezésről számoltak be: azonosították a mai emberek genetikai állományában található DNS-szakaszokat (forrás: német), amelyek eddig ismeretlen elődöktől származnak. A tudósok ezeket a kihalt embercsoportokat „szellemelődöknek” nevezik, mert róluk eddig szinte semmit nem tudni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Homo sapiens ma az egyetlen még létező emberfaj. A távoli múltban azonban számos más homininnel osztozott a Földön.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a modern emberek párosodtak a neandervölgyi és az úgynevezett gyenyiszovai emberekkel, és közös utódaik születtek. Ezeknek a találkozásoknak a genetikai nyomait sok ember ma is hordozza a DNS-ében. Egy új vizsgálat most arra utal, hogy legalább két további, eddig ismeretlen embercsoport is létezhetett, amelyek szintén átadtak DNS-t őseinknek.
Az eddig ismeretlen elődök egyike már több mint 50 000 évvel ezelőtt Afrikában keveredett a modern ember őseivel. Ez még a Homo sapiens Európába és Ázsiába irányuló utolsó nagy kivándorlási hulláma előtt történt. Az ekkor átörökített gének ma nagyjából az emberi genetikai állomány egy százalékát teszik ki – körülbelül akkora arányt, mint a neandervölgyi DNS részesedése.
A kutatók számításai szerint ez a rejtélyes embervonal már mintegy 800 000 évvel ezelőtt levált a modern ember fejlődési vonaláról – nagyjából ugyanabban az időben, amikor a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak is külön útra léptek.
„Korábbi vizsgálatok már felvetették, hogy létezik egy úgynevezett szellemszármazás, vagyis ismeretlen, kihalt embervonalak genetikai nyomai a modern emberek örökítőanyagában” – magyarázta a Berkeley-ben dolgozó doktorandusz, Yulin Zhang, a tanulmány egyik első szerzője. „Eddig azonban nem volt világos, hogy ez az ismeretlen származás csak az afrikaiaknál fordul-e elő, és mikor történt ez a keveredés. Mostanra sikerült azonosítanunk és feltérképeznünk a megfelelő DNS-szakaszokat a modern emberek genomjában, és meg tudtuk mutatni, hogy ez a szellemszármazás minden ma élő emberben jelen van – nemcsak az afrikaiaknál.”
Idővonal: 1,8 millió év
Még titokzatosabb a második ős, akit a kutatók „szuperarchaikus ősnek” neveznek. Az ő embervonala már mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt különvált a többi hominintől. Valószínűleg több mint 200 000 évvel ezelőtt, valahol Eurázsiában kereszteződött a gyenyiszovaiakkal – e közvetítő láncszem révén jutottak el az ősi DNS-fragmentumok végül a modern ember genetikai állományába.
„Ennek a szuperarchaikus ősnek a kimutatása különösen izgalmas, mert egy olyan embervonal genetikai hozzájárulását tárja fel, amely több mint egymillió évvel ezelőtt élt – jóllehet ettől a populációtól eddig egyáltalán nem állt rendelkezésre megfejtett DNS” – mondta Arjun Biddanda, a Johns Hopkins Egyetem posztdoktori kutatója, a tanulmány társszerzője.
„A neandervölgyiektől és gyenyiszovaiaktól származó ősi DNS-nek, valamint az új genealógiai módszereknek köszönhetően egyre tisztábban látjuk, hogy az emberi populációk az evolúció során újra meg újra keveredtek egymással” – hangsúlyozta Priya Moorjani, a Kaliforniai Egyetem, Berkeley molekuláris és sejtbiológia-professzora. „Az emberi evolúció ezért kevésbé hasonlít egy elágazó családfára, sokkal inkább egy összetett hálózatra, amelyben a különböző populációkat ismétlődő vándorlások és keveredések kapcsolták össze.”
Különbség a neandervölgyi és a gyenyiszovai DNS között
A ma Afrikán kívül élő emberek többsége genetikai állományában nagyjából egy-két százaléknyi neandervölgyi DNS-t hordoz. Pontosabban: a mai európaiak és ázsiaiak genomjának átlagosan egy-két százaléka származik neandervölgyiektől. Ez a keveredés a neandervölgyiek és a korai modern emberek között körülbelül 50 000–60 000 évvel ezelőtt, nem sokkal azután történt, hogy a Homo sapiens elhagyta Afrikát.
Az örökölt DNS-szakaszok a mai napig hatással vannak az emberre. Egyes variánsok az immunrendszerrel, a bőr- és hajtulajdonságokkal vagy a környezeti feltételekhez való alkalmazkodással állnak összefüggésben. Mások bizonyos betegségek kockázatát növelik, vagy befolyásolják a szervezet fertőzésekre adott válaszát.
Az ázsiai és óceániai népcsoportok a neandervölgyi DNS mellett a gyenyiszovaiaktól származó genetikai elemeket is hordoznak. A gyenyiszovai ember maradványainak genetikai állományát elsősorban az eurázsiai térségből sikerült megfejteni:
A Mongóliában eddig megtalált legidősebb emberi fosszília örökítőanyaga mintegy hat évvel ezelőtt új betekintést nyújtott az emberiség korai történetébe. A lipcsei Max-Planck-Evolúciós Antropológiai Intézet és a Mongol Tudományos Akadémia kutatói kimutatták, hogy egy nagyjából 34 000 éves női maradvány DNS-ének körülbelül 25 százaléka nyugateurázsiai ősektől származott. A kutatócsoport ezenkívül a nő genomjában – ugyanúgy, mint egy mintegy 40 000 éves, Kínából származó ember esetében – gyenyiszovai DNS-nyomokat is talált. Ez a kihalt emberforma Ázsiában élt, még mielőtt a modern ember megérkezett volna a kontinensre.
Érdekes az is, hogy a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egymással is keveredtek. A dél-szibériai Altaj-hegységben, a kazahsztáni, mongóliai és kínai határ közelében található Gyenyiszova-barlangból származó egyik fosszíliáról például tudjuk, hogy egy olyan nő maradványa, akinek neandervölgyi volt az anyja és gyenyiszovai az apja – közvetlen bizonyíték arra, hogy a két emberforma közös utódokat hozott létre.
Egyelőre nem tudni, pontosan kik lehettek ezek a „szellemelődök” és a „szuperarchaikus ős”. A leválásukra kiszámított időpontok azonban jól illeszkednek ismert emberformákhoz: a szellemelődök a középső pleisztocén Homo-csoportjaihoz tartozhattak, amelyek körülbelül 800 000 évvel ezelőtt éltek Afrikában. A szuperarchaikus ős ezzel szemben azonos lehetett – vagy szorosan rokon – a Homo erectusszal, amely már mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt benépesítette Eurázsiát.