Az Európa-szerte tomboló hőség miatt Hans Kluge, a WHO európai igazgatója felszólította a kormányokat, hogy ismerjék el a szélsőséges meleget egészségügyi válságként, és erősítsék az egészségügyi rendszer felkészültségét.
A hőhullám, amely Európa-szerte már több ezer (forrás: angol) ember életét követelte, rávilágított arra, hogy az egészségügyi rendszereknek jobban fel kell készülniük a szélsőséges hőmérsékletekre. Ahogy a hőmérséklet a kontinens egyes részein meghaladta a 40 °C-ot, megugrott a segélyhívások száma, a kórházak egyre több, hőséghez köthető megbetegedést láttak el, és az idősebbek, valamint a krónikus betegségekben szenvedők fokozott kockázattal szembesültek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A szélsőséges hőséget egészségügyi válságként kell kezelni, és még a hőmérsékleti csúcsok előtt kell cselekedni” – írta Kluge hétfőn az X-en közzétett bejegyzésében (forrás: angol).
„A hőségre való felkészültségnek a gyakorlatban is működnie kell: ágyakat kell felszabadítani, védeni a magas kockázatú betegeket, biztosítani a hűtést, ellenőrizni a tartalék áramforrásokat és támogatni az egészségügyi dolgozókat” – tette hozzá.
A hőség már így is jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre több országban. Franciaországban a sürgősségi osztályok arról számoltak be, hogy a hőséggel összefüggő esetek – például a hőguta, a kiszáradás és a hyponatraemia – száma a négyszeresére nőtt.
Az Egyesült Királyságban a London Ambulance Service közölte (forrás: angol), hogy a szélsőséges hőség hozzájárult ahhoz, hogy múlt pénteken fennállásuk legforgalmasabb napját éljék át: 8 869 segélyhívásra reagáltak. Számos NHS-kórház szintén kritikus helyzetet hirdetett, miután a hűtőrendszerek meghibásodása megzavarta az orvosi berendezések, a műtők és a kórtermek működését, tovább növelve a terhelést azokon az ellátóhelyeken, amelyeknek már így is hőgutás, kiszáradt és különösen sérülékeny idős betegek ellátásáról kell gondoskodniuk.