A kutatók szerint gyermekeik vizsgálata segíthet feltárni azokat a genetikai és környezeti tényezőket, amelyek a hosszabb, egészségesebb élethez hozzájárulnak.
Azoknak az embereknek, akiknek a szülei 100 éves korukon túl is élnek, később jelentkezhetnek bizonyos, életkorral összefüggő egészségügyi problémák, és maguk is tovább élhetnek – derül ki egy új tanulmányból (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államokban dolgozó kutatók három, hosszú ideje zajló amerikai és brit tanulmány adatait elemezték, amelyek több mint 4 000 embert fogtak át. Összehasonlították azoknak az embereknek az adatait, akiknek legalább az egyik szülője megérte a 100 éves kort, azokéval, akiknek a szülei hamarabb haltak meg.
undefined
Az elemzésekben a százéves kort megélő emberek gyermekeinél az egyik fő, összevont értékelés szerint 42 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat, 33 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, és 32 százalékkal alacsonyabb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata.
A halálozásuk átlagosan mintegy három évvel későbbre tolódott, míg a magas vérnyomás kialakulása nagyjából öt évvel később következett be.
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető haláloknak számítanak, és 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (forrás: angol) európai régiójában az összes haláleset 42,5 százalékáért feleltek. A magas vérnyomás Európában a legfontosabb kockázati tényezőjük, és abban az évben a szív- és érrendszeri halálozások 24 százalékához járult hozzá.
Más betegségek esetében a kép kevésbé volt egyértelmű. A stroke kockázata a három vizsgálati csoport közül kettőben alacsonyabb volt, a daganatos megbetegedések kockázatában viszont a kutatók nem találtak jelentős különbséget.
undefined
Az eredmények nagyjából változatlanok maradtak akkor is, amikor a kutatók figyelembe vették a dohányzásban és az iskolázottságban meglévő különbségeket, valamint – ahol rendelkezésre állt adat – az étrendet, a testmozgást, az alkoholfogyasztást és a társadalmi-gazdasági helyzetet.
Mindez arra utal, hogy pusztán az életmódbeli különbségek önmagukban nem magyarázzák meg az eredményeket.
Már eddig is ismert volt, hogy a százéveseknél az életkorral összefüggő betegségek gyakran jóval később alakulnak ki, mint az általános népesség körében.
A kutatók szerint a gyermekeik vizsgálata segíthet feltárni azokat a genetikai és környezeti tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hosszabb, egészségben eltöltött életszakaszhoz.
A tanulmány azonban nem tudja megállapítani, pontosan mely tényezők okozták a megfigyelt különbségeket.
Bizonyos egészségi állapotra és életmódra vonatkozó adatokat a résztvevők maguk jelentettek, és többségük fehér volt, ami a kutatók szerint korlátozza, hogy az eredmények milyen mértékben általánosíthatók.