Magyarországon 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma, eközben egy háziorvosra már közel 14 ezer beteg jut évente. A betöltetlen praxisok száma meghaladja a 760-at, és több mint 700 településen helyettesítéssel működik az alapellátás - ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből.
A KSH adatai szerint 2010 óta folyamatosan csökken Magyarországon a háziorvosok száma, amelynek fő oka a háziorvosok elöregedése, illetve az, hogy a nyugdíjba vonuló háziorvosok helyett nincs utánpótlás. 2024-re 15%-kal csökkent a háziorvosok száma 2010-hez képest.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Habár a magyarországi népességcsökkenés részben ellensúlyozza ezt a folyamatot (5%-kal csökkent a népesség ez idő alatt), az elöregedő népesség arányaiban nagyobb terhet ró az alapellátásra is (az átlagéletkor 2,8 évvel nőtt). Ennek következtében az egy háziorvosra jutó betegforgalom 20%-kal nőtt 14 év alatt, így 2024-ben majdnem 14 ezer beteget kellett egy háziorvosnak egy év alatt ellátnia, mely 40 órás rendelési idővel is 7,5 perc/beteget jelent, amely kimagasló terhelés. A helyzet azonban ennél rosszabb: a települések közötti ingázás, az adminisztráció miatt valójában még ennyi idő is csak túlórákkal biztosítható.
701 településen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis
Ugyanakkor a háziorvosok finanszírozása nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Bár a pandémia utáni orvosi béremelésből részesedtek a háziorvosok is, a teljes emelés eléréséhez praxisközösség létrehozására volt szükség, ami sok helyen lehetetlen volt, illetve extra terheket rótt a háziorvosokra.
Az általános leépülés nem volt egyenletes az elemzés szerint: Magyarország egyes részeit erőteljesebben sújtja a háziorvosok hiánya, mint más térségeit. Jelenleg több mint 762 betöltetlen háziorvosi praxis van, vagyis a praxisok majdnem 15 százaléka csak helyettesítéssel megoldott. A gyermekellátásban ennél is súlyosabb a hiány: a praxisok 17,5 százalékában nincs főállású orvos, aki ellássa a gyermekeket.
Mivel kisebb települések esetében több falu együtt tartozik egy praxishoz, így összesen 701 településen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis, csak helyettesítés.
A betöltetlen praxisoknál fontos látni, hogy mennyi ideje hiányzik belőlük a háziorvos: Magyarországon a betöltetlen praxisok 90%-a több mint 1 éve, 74%-a több mint 2 éve, 37%-a több mint 5 éve, 15%-a több mint 10 éve és 3%-a több mint 20 éve betöltetlen.
Több mint 800 településen nincs betöltött házi gyermekorvosi praxis
A gyermekorvosok esetében még súlyosabbak a problémák - emeli ki az Országos Kórházi Főigazgatóság frissen közzétett, 2026. júliusi adatai alapján készült elemzés -, több mint 800 településen egyáltalán nincs betöltve a házi gyermekorvosi praxis, ez az egész országot érintő probléma. Ennek a megítélésén tovább ront, hogy sok gyermekorvosi rendelést valójában rendes háziorvos valósít meg, mivel vegyes praxist visz, amelyben a felnőttek mellett a gyermekeket is ellátja.
Egyre több betegnek lenne szüksége jobb minőségű alapellátásra
Összegzésként, az adatok csökkenő háziorvosszámot és növekvő terheket mutatnak. Egyre kevesebb orvosnak kell ellátnia egyre több beteget, ráadásul a helyettesítés vállalása sem ad kielégítő kompenzációt az erre vállalkozó háziorvosoknak. Emellett a praxisközösségbe erőltetés, bár elvben javíthatja a betegellátás színvonalát, sok esetben az adottságok miatt nem járható út. Az eddigi intézkedések nem oldották meg a hosszú távú problémát:egyre több betegnek kellene egyre jobb minőségű alapellátás. Mivel a háziorvosi kar erősen elöregedő, így a kilátások sem kedvezők.