Reykjavíkban délig magasabb volt a részvételi arány, mint a 2024-es parlamenti választáson ugyanebben az időben, számolt be a helyi sajtó.
Izland fővárosában, Reykjavíkben délig magasabb volt a részvétel a nagy téttel bíró EU‑népszavazáson, mint ugyanebben az időpontban a 2024-es parlamenti választáson, az előzetes adatok szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miután megkezdődött a szavazás azon népszavazáson, amely eldönti, újranyitják-e az EU‑csatlakozási tárgyalásokat, Reykjavík északi választókerületében délig a választók 13,7%-a adta le szavazatát, szemben a 2024-es választáson mért valamivel több mint 10%-kal.
Reykjavík déli választókerületében délig valamivel több mint 14% szavazott, míg a parlamenti választáson ez az arány valamivel több mint 11% volt.
Izland közszolgálati műsorszolgáltatója, az RÚV közlése szerint a választók több mint 20%-a élt az előzetes szavazás lehetőségével a választás napja előtt.
Szoros eredményre számítanak: az utolsó, pénteken készült felmérés szerint a választók 50,4%-a „igen”, 49,6%-a pedig „nem” szavazatot tervez leadni.
Az EU‑tagság hívei szerint Izlandnak az európai szomszédaihoz kell közelebb kerülnie, hogy hatékonyan tudja kezelni a határokat nem tisztelő problémákat, például az éghajlatváltozást. Azt is állítják, hogy az euró nagyobb stabilitást biztosítana, mint az ingadozó izlandi korona.
Az ellenzők úgy vélik, a jelenlegi berendezkedés megfelelő, Izland pedig már most élvezi az európai integráció minden előnyét anélkül, hogy vállalnia kellene azokat a szuverenitási engedményeket, amelyek elkerülhetetlenül együtt járnak a teljes jogú tagsággal. Példaként olyan kereskedelmi megállapodásokat említenek, köztük a Kínával kötöttet, amelyek kedvezőbbek.
„Úgy gondolom, hogy egy nagyobb közösség részévé kellene válnunk, és érdemes lenne ezt megvizsgálni” – mondta Unnur Jokulsdottir, a 71 éves nyugdíjas, miután leadta szavazatát Reykjavík városházáján.
Ezzel szemben Olafur Thorsson, egy 53 éves halbekereskedő, szkeptikusan nyilatkozott.
„Régen kedveltem az Európai Uniót, amikor még jó dolog volt. Ma viszont egyfajta nagy gazdasági börtönné vált” – mondta.
Az alig 400 ezer lakosú ország a gazdaságát romba döntő, 2009-es pénzügyi válság nyomán kérte felvételét az EU‑ba.
A csatlakozási tárgyalásokat 2013-ban függesztették fel, amikor euroszkeptikus kormány került hatalomra.
Az „igen” szavazatok többsége esetén újraindulnának a tárgyalások az Európai Bizottsággal 35 területen, a gazdaságtól az emberi jogokig.
A halászat kérdését, amely Izland gazdaságának egyik pillére, és amely felett Reykjavík kizárólagos ellenőrzést akar megtartani, Brüsszellel kellene részletesen egyeztetni, amely ezúttal úgy tűnik, hajlandóbb a kompromisszumokra.
A nemzetközi színtéren Európában a háború visszatérése, Oroszország Ukrajna elleni inváziója megrendítette a korábban megszokott biztonságpolitikai doktrínákat.
Donald Trump kiszámíthatatlansága és az a fenyegetése, hogy bekebelezi a szomszédos Grönlandot (amelyet több alkalommal össze is kevert Izlanddal) tovább növelte az izlandiak aggodalmait.
Szigetük stratégiai helyen fekszik a szubarktikus térségben, nincs saját hadseregük, védelmük pedig a NATO-tól és az Egyesült Államokkal 1951-ben kötött kétoldalú megállapodástól függ.
A szavazás eredményét az EU is kiemelt figyelemmel kíséri; a közösség 1995 óta nem fogadott be gazdag, a költségvetésbe nettó befizető államot.