Egy friss tanulmány szerint a mesterséges intelligenciára alapuló nagy nyelvi modellek utánozzák az emberi érzelmeket, ami új távlatokat nyithat a mentális egészség kutatásában.
A mentális zavarok világszerte egyre gyakoribbak, és a becslések szerint 2050-re 1,2 milliárd embert érintenek majd. Ebben a helyzetben a tudósok és kutatók igyekeznek jobban megérteni ezeket az állapotokat, dolgoznak a megelőzésen, és új kezelési eszközöket fejlesztenek.
A gyógyszeres kezelésekkel ellentétben a beszélgetésen alapuló terápiákat nehezebb fejleszteni, mivel sem az emberkísérletek, sem az állatmodellek nem tudják teljes mértékben visszaadni a vizsgált kórképek összetettségét, ami gyakorlati és etikai akadályokat is felvet.
A németországi Drezdai Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja most azt vizsgálta, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) használhatók-e eszközként az emberi mentális zavarok modellezésére.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a nagy nyelvi modellek kontrollált körülmények között képesek visszaadni az emberi affektív és kognitív folyamatok mintázatait” - mondta Dr. Magdalena Wekenborg, a TU Dresden PsychoDigital Research kutatócsoportjának vezetője.
„Ezeket a modelleket eszközként használhatjuk az alapvető mechanizmusok jobb megértésére, és új megközelítések feltérképezésére, például a beszélgetésen alapuló pszichoterápiában.”
LLM-ek és érzelmek: képesek emberi érzéseket utánozni?
Bár egyes mentális zavarokat egereken és más élőlényeken is modellezték, a kutatók rámutattak, hogy ezek a megközelítések nem tudják megragadni az emberi viselkedés összetettségét és szubjektivitását.
Hozzátették, hogy az LLM-ek olyan nagy teljesítményű számítógépes rendszerekké váltak, amelyek az emberi intellektuális teljesítmény bizonyos aspektusait közelítik.
„Számos, korábban váratlan területen, például a meggyőzésben, az érzelmek megértésében és a következtetésben ezek a modellek felérnek az emberi képességekkel” - írták a szerzők.
A kutatócsoport tanulmányában arra kérte az LLM-eket, hogy utánozzák a félelmet, a szorongást, a haragot, az undort, a szomorúságot, az aggodalmat és a stresszt, és ezeket kísérleti modellként használta a mentális zavarok egyes vonásainak vizsgálatához.
Ezt követően azt vizsgálták, hogy miután az LLM-ek ilyen „állapotba kerültek”, ezek különböző szabályozási stratégiákkal visszafordíthatók-e.
Végül azt is felmérték, hogy egy adott érzelem kiváltása a mesterséges intelligencia modellben ugyanazokat a hibákat eredményezi-e, mint amelyeket az emberek követnek el, amikor ugyanígy éreznek.
Arra jutottak, hogy bár a modelleknek nincsenek olyan mentális állapotaik, mint az embereknek, a nyelv feldolgozásán keresztül mégis képesek bizonyos gondolkodásmódbeli mintázatokat utánozni.
Ez lehetővé teszi olyan kísérletek elvégzését rajtuk, amelyek embereken vagy állatokon lehetetlenek vagy etikailag elfogadhatatlanok lennének.
Jakob N. Kather, a TU Dresden kutatója szerint az LLM-ekkel végzett kísérletek egyik előnye, hogy azonos feltételek mellett tetszőleges számban megismételhetők, miközben a körülmények szisztematikusan változtathatók.
„Ez olyan, adatvezérelt kísérleteket tesz lehetővé a pszichológiai és biomedicinai kutatásban, amelyekre korábban nem volt mód” - mondta