EU-országok szigorítják határokon átnyúló egészségügyi együttműködést óceánjárón kitört hantavírus-járvány után; szakértők: nem azonos a COVID-del.
A koronavírus-járvány árnyékában, miközben szakértők hangsúlyozzák, hogy a hantavírus-járványnak kevés köze van a koronavírushoz, az Európai Unió tagállamai a koordináció és a megelőzés erősítésére törekednek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az uniós nagykövetek Brüsszelben egyeztetnek az összehangolt válaszlépések protokolljairól és az információmegosztásról.
A találkozó fő célja, hogy a tagállamok megosszák egymással az információikat, és a schengeni övezeten belül összehasonlítható eljárásrendeket vezessenek be.
Valamennyi utast már hazaszállították, ahol a saját országuk nemzeti protokolljai vonatkoznak rájuk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint a május 10-i kezdettel 42 napon át szigorú megfigyelés alatt kell maradniuk, otthon vagy kijelölt karanténintézményben.
A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz ugyanakkor emlékeztetett: minden országnak szuverén joga, hogy ezeket az ajánlásokat a saját nemzeti körülményeihez igazítsa.
Jelenleg országonként eltérő protokollok vannak érvényben. Míg a spanyol utasokat a madridi Gómez Ulla katonai kórházban tartják karanténban, addig a hollandiai és a belgiumi utasok otthoni elkülönítésben vannak.
„Emlékeznünk kell rá, hogy egy hónapig voltak a hajón, nem látogathatták meg őket, nem látták a szeretteiket, ezt is számításba kell venni” – mondta Gianfranco Spiteri, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ globális járványügyi hírszerzési és egészségbiztonsági részlegének vezetője a szerdai sajtótájékoztatón.
„De természetesen a legfontosabb szempont, hogy mind az utasok, mind hozzátartozóik biztonságban legyenek.”
Spiteri hozzátette: az egyes országok döntik el, hol és milyen körülmények között különítik el az utasokat, figyelembe véve az egészségügyi kapacitásokat, az otthoni karantén feltételeit és az esetleges kezelés elérhetőségét.
Két utasnál, egy Franciaországban és egy Spanyolországban, a karantén ideje alatt jelentkeztek tünetek, őket kórházban kezelik.
Az ECDC azt is megerősítette, hogy a hajón tartózkodó valamennyi európai utast sikerült felkutatni, és már a szükséges orvosi és karanténszabályok szerint járnak el.
Hantavírus-kitörés: fokozott uniós koordináció kell
A hantavírus-járvány aktiválta az Európai Unió vészhelyzeti koordinációs és reagálási mechanizmusait.
„A járvány mindannyiunkat emlékeztetett arra, mennyire sebezhetőek vagyunk egészségügyi szempontból” – mondta Joseph Sikela, az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős biztosa szerdán, a Globális Reziliencia Kezdeményezés bemutatóján.
„Mindannyian emlékszünk arra, hogyan hatott a COVID–19 az életünkre. A valóság az, hogy a járványkitörések egyre gyakoribbak és súlyosabbak” – tette hozzá.
A kezdeményezés az EU legújabb erőfeszítése a globális egészségügyi kihívások kezelésére, jobb megelőzéssel és a jövőbeli egészségügyi fenyegetésekre adott időszerű válasszal.
Miután a MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén hivatalosan is járványkitörést állapítottak meg, és eldőlt, hogy a hajó Spanyolországban köt ki, az ország aktiválta az EU Polgári Védelmi Mechanizmusát, amely a tagállamok közötti segítségnyújtást segíti a vészhelyzetek kezelésében.
E mechanizmus keretében több uniós ország is részt vett az evakuációs járatok és egyéb szállítási megoldások biztosításában, összehangolt erőfeszítéssel.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniós koordinációval és társfinanszírozással zajló evakuációs műveleteket Franciaország, Hollandia, Görögország és Írország hajtotta végre, a tenerifei déli repülőtér szolgált operatív központként.
„Az egészségügyi fenyegetések könnyen átlépik a határokat, ezért kulcskérdés a koordináció” – hangsúlyozta Hadja Lahbib, a felkészültségért és válságkezelésért felelős európai biztos.
Hantavírus: nem olyan, mint a COVID–19
Bár gyakran egy lapon emlegetik őket, az egészségügyi szakértők emlékeztetnek: a hantavírus nem olyan, mint a COVID–19.
„Egyáltalán nem olyan, mint a COVID, más vírus, más a betegség lefolyása is” – mondta Luke O’Neill, a dublini Trinity College biokémia-professzora az Euronews Europe Today című reggeli műsorában.
Az embereknek azt tanácsolja, hogy „ne aggódjanak”.
O’Neill elmagyarázta, hogy bár kezdetben felmerült a gyanú, hogy a vírus mutálódott, mára bebizonyosodott, hogy az Andes-törzsről, egy már ismert változatról van szó.
„Tele van vele a média, az európai polgárok aggódnak, ezért most az a legfontosabb, hogy amennyire csak lehet, megnyugtassuk az embereket” – tette hozzá O’Neill.
A WHO fertőző betegségekkel foglalkozó epidemiológusa, Maria Van Kerkhove szintén igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: „Ez nem a SARS-CoV-2. Ez nem egy újabb COVID-járvány kezdete. Egy hajón észlelt járványkitörésről van szó.”
Van Kerkhove elmagyarázta, hogy a hantavírus nem úgy terjed, mint a koronavírusok, hanem inkább „szoros, intim kontaktus” útján.
Mi a következő lépés?
Az ECDC most arra összpontosítja vizsgálatait, hogy kiderítse, miként fertőződtek meg az utasok, és hogy többet tudjon meg magáról a vírusról.
„Jelenlegi feltevésünk szerint az első eset nagy valószínűséggel Argentínában fertőződött meg a hajóra szállást megelőző hetekben, és feltehetően ez az utas adta tovább a vírust a többi utasnak a fedélzeten. Úgy tűnik, a lappangási idő is illeszkedik ehhez a folyamathoz” – mondta Spiteri.
Az ügynökség megerősítette, hogy nincs ok feltételezni, hogy új vírusról vagy új vírustörzsről lenne szó.
„Reméljük, hogy a jövőben sokkal többet megtudunk erről az esetről és az ilyen vírusos járványkitörésekről, ami segíteni fog a gyorsabb reagálásban és a megbetegedések megelőzésében” – tette hozzá.