Egy amerikai kutatás arra jutott, hogy azok a hetvenes éveikben járó idősek, akiknek a szülei megélték a 100 évet, sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy több gyümölcsöt, zöldséget és feldolgozatlan terméket egyenek.
Egy friss kutatás szerint a száz évig élő emberek gyerekei valamivel egészségesebben étkeznek, mint az átlagos idősek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a száz év felettiek gyerekei gyakran öröklik szüleik „szívósságát”: náluk jóval ritkábbak az időskori betegségek, különösen a szív- és érrendszeri problémák, például a szívinfarktus vagy a stroke.
Az amerikai Bostoni Egyetem kutatói most egy gyakorlatiasabb kérdést tettek fel: mit esznek valójában ezek a hosszú életű családok?
A kutatók 457, 50 és 100 év közötti amerikai 2005-ben kitöltött étrendi kérdőívét elemezték. A megkérdezettek többsége már akkor 70 év felett járt.
Az eredmények szerint ezeknek az embereknek az étrendje összességében közepes minőségű volt: nem tökéletes, de a legtöbb mutató alapján jobb, mint az amerikai átlag. Márpedig ezek a táplálkozási szokások az általános egészségi állapottal, a krónikus betegségek megelőzésével és az agy egészségével is összefüggenek.
Kiderült, hogy a szuper idősek gyerekei több gyümölcsöt, zöldséget, halat és feldolgozatlan hústerméket esznek, miközben az átlagosnál jobban mellőzik a sót, cukrot és a gabonalisztet.
Ugyanakkor több fontos élelmiszercsoportból nem érték el az ajánlott mennyiséget: például teljes kiőrlésű gabonákból, hüvelyesekből, szójaalapú ételekből és olajos magvakból. Az ilyen ételekben gazdag étrendet az egészségügyi szervezetek – köztük az Egészségügyi Világszervezet – kifejezetten ajánlják a krónikus betegségek kockázatának csökkentésére.
A kutatók hangsúlyozzák: az eredmények nem bizonyítják, hogy az étrend okozza a hosszabb életet. A vizsgálat megfigyeléses volt, és egyetlen időpontban rögzített étrendi adatokra épült. Ráadásul a résztvevők többsége magasan képzett és jellemzően fehér volt, ami ront az eredmény reprezentativitásán.
Az viszont egyértelműen kirajzolódott, hogy az iskolázottság erősen összefügg az étrend minőségével: a magasabban képzettek általában magasabb pontszámokat értek el.
A kutatók szerint mindez arra utal, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az idősebbek táplálkozási oktatására – például az élelmiszercímkék értelmezésére vagy a főzési alapokra –, és érdemes lenne külön stratégiákat kidolgozni férfiak és nők számára is.
Emellett a döntéshozóknak javítaniuk kellene az olyan élelmiszerek elérhetőségét és megfizethetőségét, mint a teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek.
Európában egyébként már most is magasabb a várható élettartam a globális átlagnál: a 2024-es adatok szerint átlagosan 81,7 év.
Az élen Olaszország és Svédország áll (egyaránt 84,1 évvel), szorosan mögöttük Spanyolország (84,0 év).
A lista másik végén Bulgária (75,9 év), Románia (76,6 év) és Lettország (76,7 év) szerepelnek.