Franciaországban hivatalosan betiltották a PFAS-t, az úgynevezett örök vegyi anyagokat, tartalmazó kozmetikumokat és ruházati termékeket.
Franciaország „örök vegyszerek” tilalma ma lép hatályba (2026. január 1-jén), miután egyre nagyobb aggodalom övezi e tartós szennyezők kedvezőtlen egészségügyi hatásait.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A mérföldkőnek számító törvényt 2025. február 20-án fogadták el; több mint 140 000 állampolgár szólította fel képviselőit, hogy támogassák a tilalmat. Mindez az EU-ra nehezedő, egyre erősödő nyomás közepette történt, hogy használatukat „a lehető leghamarabb” fokozatosan kivezesse.
Miközben a francia állampolgárok egészségének védelméért dicsérik, a környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy az első tervezetből kihúzott tételek gyengítették a jelentőségét.
Mik azok az „örök vegyszerek”?
A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) több mint 10 000 szintetikus vegyületből álló csoportot alkotnak, amelyek természetes módon több ezer év alatt bomlanak le. Az 1940-es évek óta használják őket, és gyakorlatilag a Föld szinte minden pontján kimutatták – a Mount Everest csúcsától egészen az Új-Zéland partjainál élő mélytengeri delfinek és bálnák szöveteiig.
Ezekhez az ember által előállított vegyszerekhez való krónikus kitettséget bizonyos rákos megbetegedések előfordulásának növekedésével, a termékenység csökkenésével és az immunrendszer működésének megzavarásával hozták összefüggésbe.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ezek a mérgező vegyületek belélegezhetők vagy lenyelhetők, és az újabb kutatások szerint akár a bőrön át felszívódva a vérünkbe is juthatnak. Európában becslések szerint 12,5 millióan élnek olyan településeken, ahol az ivóvíz PFAS-sal szennyezett.
Mit tartalmaz Franciaország PFAS-tilalma?
Franciaország tilalma megtiltja azon termékek értékesítését, gyártását és behozatalát, amelyeknél már létezik PFAS-mentes alternatíva. Ez vonatkozik például a kozmetikumokra, a ruházatra és olyan cikkekre, mint a síviasz.
A törvény arra is kötelezi a francia hatóságokat, hogy rendszeresen vizsgálják az ivóvizet valamennyi PFAS-típus jelenlétére, és lépéseket tegyenek az ilyen vegyi anyagokat a környezetbe juttató szennyezők megbírságolására.
A tilalom alól azonban jelentős kivételek vannak: például a szűrési vagy elválasztási folyamatokban használt nagy teljesítményű membránok, valamint az „alapvető használatra” vagy a nemzeti szuverenitás szempontjából szükségesnek minősített textíliák.
Az első törvénytervezet a tapadásmentes lábasok tiltását is tartalmazta, ám ezt a francia gyártó, a Tefal „intenzív lobbizásáról” szóló beszámolók után kivették belőle.
A Tefal a honlapján megerősíti, hogy nem használ semmilyen, az egészségügyi hatóságok által rákkeltőnek minősített PFAS-t, és 2012 óta nem alkalmaz PFOA-t tartalmazó anyagokat (a hőállóságáról ismert „örök vegyszer” típus). Ehelyett PTFE-bevonatot használ serpenyőin és lábasaiban, amely állítása szerint „nem jelent kockázatot az emberi egészségre, és élelmiszerrel érintkezve is biztonságos”.
Ugyanakkor több tanulmányokfigyelmeztet arra, hogy a PTFE-bevonatú edények az ételkészítés során mikroműanyagokat és nanoműanyagokat bocsáthatnak az ételbe.
„Franciaországnak határozottan az EU-szintű PFAS-korlátozás mögé kell állnia”
„A PFAS tilalma az olyan termékekben, mint a ruházat és a kozmetikumok, remek hír a káros vegyszereknek való kitettségük miatt aggódó francia állampolgároknak” – mondja Sandra Bell, a CHEM Trust nevű, az emberek és a vadon élő állatok káros vegyszerektől való védelmének szentelt szervezet munkatársa.
„A kevésbé jó hír az, hogy néhány kulcsfontosságú termék, például a konyhai edények, mentességet kapott. Most Franciaországnak határozottan az EU-szintű PFAS-korlátozás mögé kell állnia, biztosítva, hogy több termék kerüljön be, és a tagállamok polgárai védve legyenek.”
Az EU azt állítja, hogy az elmúlt néhány évben egy, a PFAS-ok fokozatos kivezetését célzó terven dolgozik. Ilyen szabályozást azonban még nem terjesztett elő, és nem is vezetett be.