Egy új felmérés szerint a 2016-os Brexit-szavazásból az életkoruk miatt kizárt britek generációja úgy véli, hogy az Európai Unióból való kilépés kudarcot vallott, többségük pedig új szavazást követel a blokkhoz való visszatérésről.
A Z generációs briteknek nem tetszik, hogy az Egyesült Királyság elhagyta az EU-t, derül ki a More in Common intézet által a The Guardiannek készített, 18 és 28 év közöttiek körében végzett közvélemény-kutatásból. Az eredmény szerint az említett csoport 60 százaléka szavazna most az EU-hoz való visszatérésre, szemben azzal a 9 százalékkal, akik a kilépésre voksolnának.
A More in Common 440 fiatalt kérdezett meg az Egyesült Királyságban, a felmérés eredményeiből pedig az is kiderül, hogy a Z generációs britek
- 50 százaléka kudarcnak minősíti a Brexitet,
- 16 százalékuk szerint viszont a kilépés sikertörténet,
- míg 34 százalékuk nem tud dönteni a válaszról.
Luke Tryl, a More In Common ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy sok Z generációs brit számára a Brexit-szavazás meghatározó volt politikai „felnőtté válásuk” szempontjából, mivel annak ellenére élesek az emlékeik róla, hogy nem szavazhattak.
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével szembeni egyet nem értés a legfiatalabb felnőttek körében a legerősebb. A 18 és 21 év közöttiek – akik 2016-ban hat és kilenc év közötti gyermekek voltak – 53 százaléka vallja kudarcnak a Brexitet, míg a 25 és 28 év közöttiek 48 százaléka véli így.
A megkérdezettek körülbelül 37 százaléka gondolja úgy, hogy a Brexit jól is működhetett volna, de „a politikusok tönkretették”, míg 29 százalék szerint a projekt „soha nem fog működni”. Mindössze 11 százalék tartja magát ahhoz, hogy a Brexit eddig jól működött, 23 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.
A Brexitet támogató generáció 15 százaléka meghalt a szavazás óta
A 2016-os népszavazáson a szavazók 51,9 százaléka voksolt a Brexitre, míg 48,1 százalékuk arra, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió része maradjon. Peter Kellner közvélemény-kutató szerint a 2016-os Brexit-párti többség eltűnt. A szakember a Substacken írt cikkében megjegyezte, hogy több mint 6 millió brit halt meg a 2016-os népszavazás óta, és azzal érvelt, hogy az idősebb demográfiai csoportok elsöprő többséggel szavaztak az EU-ból való kilépésre - a 65 év felettiek 64 százaléka a kilépésre szavazott.
A brit nemzeti statisztikai hivatal adatain alapuló és a Financial Times által közzétett számítások szerint az eredeti kilépésre szavazók nagyjából 15 százaléka halt meg a voksolás óta, szemben a maradásra szavazók 10 százalékával, eközben pedig mintegy 6 millió fiatal vált szavazókorúvá 2016 óta. Elemzők szerint mára a Brexit-párti többség gyakorlatilag eltűnt a természetes népességváltás miatt, és egy több millió élő szavazóból álló aktív „Brexit-ellenes” többség jött létre.
A More in Common közvélemény-kutatása szerint a fiatal britek háromötöde azt mondta, hogy a következő öt éven belül népszavazást kellene tartani az EU-hoz való visszatérésről. A 29 év alattiaknak csak 11 százaléka ellenzi az újabb szavazás megtartását, míg 27 százalékuk bizonytalan. A második népszavazás iránti vágy azok körében a legnagyobb, akik vissza szeretnének térni az európai közösségbe: a leendő újracsatlakozásra szavazók 88 százaléka támogatna egy voksolást.
Starmer lemondott, és kérdésessé vált az EU-val való kapcsolatok újraindítása
A hétfőn a lemondását bejelentő brit kormányfő 2024 júliusában elsöprő győzelemmel nyerte meg a brit parlamenti választást. Keir Starmer akkori programjában azt ígérte, hogy lezárja az évek óta tartó viszálykodást, és helyreállítja a megromlott kapcsolatokat az EU-val. Kormánya ugyanakkor egyértelmű vörös vonalakat húzott: kizárta, hogy az Egyesült Királyság visszatérjen az egységes piacra vagy a vámunióba, emiatt viszont a terhelt kereskedelmi viszonyt csak ágazati megállapodások sorával lehetne enyhíteni.
Nick Thomas-Symonds, az Egyesült Királyság EU-kapcsolatokért felelős minisztere múlt kedden az Euronewsnak nyilatkozva magabiztosan azt mondta: bízik benne, hogy a felek a július 22-i csúcsig le tudnak zárni egy sor új megállapodást. Starmer helyzete azonban megváltozott, miután Andy Burnham múlt csütörtökön fölényes győzelmet aratott a Makerfield választókerületben tartott időközi választáson. Burnham így bekerült az alsóházba, és megnyílt az út számára, hogy kihívja Starmert. Noha Burnham nemrégiben megígérte, hogy nem akarja újranyitni a Brexit-vitákat, tavaly szeptemberben azt is kijelentette: szeretné, ha az Egyesült Királyság még az ő élete során ismét csatlakozna az EU-hoz. Bár Burnham szándékai az EU–Egyesült Királyság viszonyt illetően egyelőre nem világosak, széles körben úgy vélik, hogy folytatni fogja Starmer örökségét, vagyis a szorosabb kapcsolatokra törekszik, de közben nem kérdőjelezi meg a brit lakosság által éppen tíz éve, a Brexit-népszavazáson hozott döntést.