André Guimarães, az Amazonas Környezetvédelmi Kutatóintézet (IPAM) ügyvezető igazgatója "kiábrándítónak" nevezte az európai blokk teljesítményét a november 10-én a brazíliai Belémben kezdődő ENSZ éghajlat-változási konferenciát megelőzően.
Az Európai Unió hagyományosan globális vezető szerepet tölt be az éghajlati célok kitűzésében, de a COP30-ra készülve nem nyújtott be konkrét javaslatokat. A blokk még nem tette közzé az új NDC-ket (nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások), vagyis azokat a terveket, amelyeket az egyes országok a Párizsi Klímaegyezmény teljesítése és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozása érdekében fogadtak el. Ezeket a célokat rendszeresen frissítik, és remélték, hogy szeptember előtt meglesznek, hogy legyen elég idő elemezni és megvitatni őket a csúcstalálkozó előtt.
"A brazil elnökség azt remélte, hogy a COP-ot megelőzően több NDC-t fognak bemutatni. Európa távolmaradása csalódást okozott, különösen azért, mert Európa történelmileg mindig is vezette ezt a vitát, így ez sok más nemzetet, sőt gazdasági ágazatot is frusztrál" - magyarázta André Guimarães, az IPAM ügyvezető igazgatója az Euronewsnak adott interjújában.
A blokk vezetői biztosítják, hogy a tagországok jó úton haladnak a kibocsátáscsökkentési célok teljesítése felé, és ígéretet tettek arra, hogy a belémi rendezvényen bemutatják az új nemzeti fejlesztési tervüket. A téma a környezetvédelmi miniszterek november 4-én Brüsszelben tartandó csúcstalálkozójának napirendjén szerepel. Az EU egyelőre egy "szándéknyilatkozat" mellett döntött, amely 66,25 és 72,5 százalék közötti kibocsátáscsökkentési tartományt jelöl meg a teljes hivatalos célérték helyett. A döntést úgy tekintették, mint a vita előrevitelének módját, amíg a belső tárgyalások folytatódnak. Egyes országok ellenállnak a környezetvédelmi intézkedéseknek, és aggályaik vannak azzal kapcsolatban, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást hogyan finanszírozzák , olyan prioritások mellett, mint a védelem és az ipar újjáélesztése.
"A kereskedelmi és geopolitikai bizonytalanság idején érthető, hogy az országok kerülik a nagyon ambiciózus célokat. Ez bár érthető, de nem igazolható. Az éghajlati probléma súlyos, és a tudomány ezt már bizonyította a hőmérőkkel mérhető rekordmeleggel, az esőzésekkel és a szélsőséges eseményekkel. Néhány ország óvatos az új NDC-k bejelentésével kapcsolatban, de az éghajlatváltozás nem várja meg a háború végét vagy a vámtarifák megállapítását. Már most is erdőtüzekben, aszályokban, árvizekben és gazdasági bizonytalanságban nyilvánul meg" - figyelmeztetett André Guimarães.
Az ENSZ előrelépést jelz, de gyorsabb cselekvésre szólít fel
Az ENSZ ezen a héten tette közzé jelentését, amelyben számba vette a szeptemberig benyújtott 64 nemzeti fejlesztési tervet. Bár az elemzés az EU nélkül még mindig nem teljes, a jelentés szerint a kibocsátásoknak 2030 előtt kell elérniük a csúcspontjukat, és 2035-ig 11 és 24 százalék közötti mértékben kell csökkenniük 2019-hez képest. A szervezet szerint bár a világ évről évre halad előre, sürgősen fel kell gyorsítani a tempót, és több országot kell arra ösztönözni, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedéseket fogadjon el.
A brazil szakértő hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát a COP30 során a célok elérése érdekében: "Az éghajlati válságot nem néhány ország fogja megoldani. Vagy mindenki részt vesz benne, vagy nem fogunk tudni megoldást találni. A COP elnöksége által választott szó, amely ezt a megközelítést szimbolizálja, a "mutirão". Ez egy nagyon brazil kifejezés: nem egyszerűen azt jelenti, hogy "együtt dolgozunk", hanem azt, hogy együtt dolgozunk a közös jó érdekében. Ez egy kifinomult fogalom, amely jelen van az őslakos népek gyakorlatában, akik közösen vadásznak, termelnek és építenek. Ez a bölcsesség összefoglalja, hogy mit kell tennünk az éghajlati válsággal szemben: együtt kell cselekednünk, együttműködő és támogató módon, a közjó érdekében."