A Climate Now legfrissebb adása Olaszországból, Bolognából jelentkezik, ahol a világ legrégebbi egyeteme található, és egyben Európa legnagyobb éghajlati adattára, körülbelül 700 petabájtnyi adattal, ami egy felfoghatatlan szám.
HIRDETÉSBologna egy nyüzsgő diákváros, egy olyan hely, ahol Európa legnagyobb tudományos elméi a reneszánsz óta gyűjtenek adatokat bolygónkról. Monica Azzolini professzor körbevezette az Euronews stábját az egyetem Palazzo Poggi Múzeumában.
„Ez egyike a 16. századi európai gyűjteményeknek, amelyek a lehető legtöbb információt próbálták összegyűjteni a világról, ahogyan ők ismerték. Ma már inkább a számszerű adatokra támaszkodunk, de az ötlet pontosan ugyanaz: hogy a világot úgy értelmezzük, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtjük össze róla,” magyarázta a professzor.
Ma a Föld megértésére és a jövő pontos előrejelzésére irányuló törekvés itt, az Európa éghajlati adattárának otthont adó Tecnopolo di Bolognában folytatódik. Susanna Corti klímakutató gyakran használja az itteni nyilvántartásokat. A központban 1940-től napjainkig tartó teljes adatkészlet áll rendelkezésre.
A szervereken olyan információk vannak, amelyek hasznosak a klímaváltozás mezőgazdaságra, városokra, egészségügyre, sőt, a tiszta energia előállítására gyakorolt hatásának kezelésére. „A társadalom és a gazdaság számos más ágazata is felhasználhatja ezeket az adatokat, például az energiatermelésben. Segíthet a tervezésben, például a nagy szélerőművek,vagy akár más típusú megújuló energiaforrások, például a napenergia esetében,” fogalmazott a klímakutató.
Az olyan tudósok, mint Susanna Corti, az adatokkal szimulálják az éghajlatunk jövőjét. Két példát mutat nekünk egy magas és egy alacsony kibocsátású forgatókönyvre, szemléltetve, hogy milyen meleg lesz a bolygónk, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázokat. Ez csak egy példa, de mindezekre együttesen van szükség ahhoz, hogy döntéseket tudjunk hozni.
Az éghajlati adattárban értékes tanulságokat lehet levonni a közelmúltból. És ha visszatekintünk reneszánsz őseinkre, akiknek féltve őrzött műveit itt, Bolognában tárolják, valószínűleg tőlük is lenne mit tanulnunk.
„Azt hiszem, a múlt egyik tanulsága az, hogy hittek abban, hogy a Föld egy élőlény, és hogy ők ennek a környezetnek a részei, és a dolgok megváltoztatása problémákhoz vezethet,” mondta Monica Azzolini professzor.
Az idei volt az eddigi legmelegebb október
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai szerint globálisan ez volt az eddigi legmelegebb október, a hőmérséklet 0,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot.
Ezt az 1940 óta az éves hőmérsékletet bemutató grafikon segítségével tudjuk jól érzékeltetni. Jelenleg 2016 a rekordtartó, de 2023 már egyértelműen sokkal magasabb, ami azt jelenti, hogy jó úton haladunk afelé, hogy ez legyen az eddigi legmelegebb év.
Az októbert Európában szélsőséges időjárás jellemezte: a Babett vihar az Egyesült Királyságot, Németországot, Dániát és Franciaországot sújtotta, emberéleteket követelt, és súlyos áradásokat okozott.
A klímakutatók szerint a bolygónk felmelegedésével az ilyen jellegű események során nagyobb esőzésekre számíthatunk. A melegebb levegő több nedvességet tud megtartani. Így tulajdonképpen egy fokos felmelegedés esetén 7%-kal nő a levegőben tárolható víz mennyisége. Ha tehát az esőzésekre gondolunk, akkor több víz van a rendszerben, és így nagyobb esőzésekre számíthatunk, amikor ezek bekövetkeznek.
Az októberi viharok csapadékmennyisége az európai csapadék-anomáliatérképen az Ibériai-félszigettől Oroszországig tartó kék sávban látható.