Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egyértelmű kapcsolat áll fenn a klímaváltozás és az extrém hőhullámok, illetve esőzések között

Egy nő napozik a belgiumi Knokke-Heist strandján 2020 július 31-én
Egy nő napozik a belgiumi Knokke-Heist strandján 2020 július 31-én   -   Szerzői jogok  Francisco Seco/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Noemi Mrav  & Rebecca Ann Hughes

Egy új kutatás adatai megerősítették azt, hogy kapcsolat van az ember előidézte klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása között. A tanulmány, mely a múlt század adataiból kiindulva vizsgálta a mai anomáliákat arra jutott, hogy az emberi tevékenységnek hatása van bizonyos időjárási jelenségekre, ideértve a hőhullámokat és a heves esőzéseket.

Az Environmental Research: Climate című új szaklapban publikált tanulmányban a szerzőpáros azt vizsgálta, megfigyelhető-e valamilyen minta a hőhullámok, szárazságok, heves esőzések, erdőtüzek és trópusi ciklonok változásában az elmúlt több mint egy évszázadban. A kutatók nemcsak ezek előfordulását nézték, de azt is, hogy intenzívebbek vagy gyakoribbak lettek-e, mint korábban.

"Úgy gondolom, hogy óriási mennyiségű adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kimondjuk, minden, az utóbbi években feltűnt hőhullám intenzívebb a korábbiaknál és sokkal nagyobb az esély a kialakulásukra is a klímaváltozás miatt" - mondta Dr Friederike Otto, az Imperial College London klímakutatója, a tanulmány társszerzője, aki szerint kutatása elsősorban a kormányok, biztosítók és közgazdászok számára lehet hasznos, mikor extrém időjárási jelenségek kialakulásának kockázatait vizsgálják.

A kutatásban a múlt század adatai alapján próbálták meghatározni, milyen hatásokkal járt a jelenre nézve az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás. "Ez a tanulmány azt mutatja meg, mit tudunk arról, hogyan változtatta meg a klímaváltozás a globális képet az extrém időjárási jelenségekre gyakorolt hatásán át. De rámutat azokra a lyukakra is, melyek az adatok hiányából fakadnak" - tette hozzá szerzőtársa, Dr. Luke Harrington, az új-zélandi Klímaváltozáskutató Intézet rangidős kutatója. 

Harrington azt is hozzáteszi: egyes esetekben többéves kihagyások vannak a feljegyzésekben, miután az adott területen nem rögzítették az adatokat az időjárás változásáról. Ettől függetlenül még a hiányos információk is beleillenek a klímaváltozás okozta károkat mutató képbe.

A hőhullámokat a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak?

Igen, a kutatók arra jutottak, hogy a klímaváltozás közvetlen hatást gyakorol az extrém hőhullámokra és a heves esőzésekre. Európa nagy részét jelenleg is hőhullám sújtja, ám ez a kánikula legalább 1-3 fokkal melegebb, mint amilyen a klímaváltozás nélkül lenne.

Manish Swarup/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Hőhullám IndiábanManish Swarup/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

"Alapos okunk van azt gondolni, hogy az ilyen időjárási események intenzitásának változását ezek az emberi tevékenység általi fizikai mechanizmusok okozzák" - mondta Harrington. 

A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy azt is fontos megértenünk, hogyan befolyásolja a klímaváltozás ezeknek az időjárási eseményeknek a gyakoriságát. A heves esőzések kialakulásának kockázata ugyanis megduplázódott a Föld egyes részein, a hőhullámok előfordulásának gyakorisága pedig a jelenlegi tízszerese lesz a világ egyes részein a klímaváltozás miatt.

Hogyan számszerűsíthetjük a klímaváltozás időjárásra gyakorolt hatását?

A tanulmány kitér arra is, hogyan lehet számszerűsíteni az időjárási események intenzitásának változását és arra, hogyan érthetjük meg mindennek a gazdasági és emberi költségeit. 

"Az áradásokról és ciklonokról fennmaradt feljegyzésekből kiderül, hogy az emberek emlékezetében azért maradtak fenn, mert sokba kerültek az elszenvedőiknek. De a többi extrém időjárási jelenséggel ellentétben ezekről nem tudjuk, konkrétan mennyi kárt okoztak pénzügyileg" - mondta Otto. 

A tanulmány vizsgálta az egyes események önálló hatását is, legfőképp a kevésbé dokumentált hőhullámokét és szárazságokét. Harrington szerint ezeknek a hatását nehezebb számszerűsíteni, részben azért, mert világszerte különböző rendszereket alkalmaznak rájuk. "A világ sok részén gyakran nem is jegyezték fel a hőhullámokat" - teszi hozzá.

Mennyibe kerülnek a szélsőséges időjárási jelenségek?

Hogy konkrét példát is mondjanak, a 2009-es ausztráliai hőhullám például 800 ezer ausztrál dollárnyi (kb. 210 millió forintnyi) direkt kárt okozott. Ebben az összegben azonban csak a közlekedést és az infrastruktúrát ért károk, illetve a 3000 kórházi kezelésre szoruló ember és az 500 haláleset költségei vannak benne.

A szerzők azt remélik, hogy kutatásuk elindít egy folyamatot és az övékénél magasabb szinten fogják vizsgálni, milyen költségekkel járnak az extrém időjárási jelenségek. Azt is remélik, hogy az időjárási anomáliák okozta költségek számításába a mentális egészségre, az ökoszisztémára és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásokat is beleszámítják majd. 

A kutatók szerint az extrém időjárási jelenségek okozta kiadások megértése elegedhetetlen része a káresemények miatti biztosítások, vagy a megfelelő prevenciós intézkedésekre szánt pénzügyi alapok  kiszámolásának, illetve a szennyezők elleni jogi eljárások megindításának. 

Minden extrém időjárási jelenség a klímaváltozáshoz köthető?

A kutatók szerint nem, mert vannak olyan jelenségek, amikre a klíma változása alig van hatással. A tanulmány szerint ilyenek például a szárazságok és erdőtüzek, melyek régiónként eltérőek. 

"Azt látjuk, hogy a mezőgazdasági aszályok ott a legrosszabbak, ahol egyébként is száraz a talaj és nem nedves, mint például a Földközi-tenger környékén". Épp ezért Otto óva int attól, hogy hibásan azt gondoljuk: ezeknek köze van a klímaváltozáshoz.

Luca Bruno/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
A Pó-folyó kiszáradt völgye, 2022 júniusábanLuca Bruno/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

"Óvatosan kell kezelnünk ezt a kérdést, nehogy túlbecsüljük a klímaváltozás hatásait, csak mert így könnyebb áthárítani a felelősséget, ahelyett, hogy helyben rendeznék a problémákat" - mondja. Az aszályok például több esetben az erdők kivágása, a szegénység vagy a nem megfelelő infrastruktúra miatt alakulnak ki és nincs köze hozzá a klímaváltozásnak.