Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének hatásait leghamarabb csak a következő évtizedben érezhetjük

euronews_icons_loading
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének hatásait leghamarabb csak a következő évtizedben érezhetjük
Szerzői jogok  euronews
Írta: Jeremy Wilks

A COP26 klímacsúcson hozott döntések mit érnek a közeljövőben? Az idei tűzvészek, hőhullámok és árvizek után mire számthatunk jövőre? Nyomon követhető-e egyáltalán a szén-dioxid-kibocsátás? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a Climate Now stábja.

A harmadik legmelegebb október

"Az emberek már a bőrükön érzik, hogy a klímaváltozás itt és most hatással van ránk. Ez nem csak a gyerekeink, vagy unokáink problémája, hanem a miénk, már ma is" – fogalmazott a Readingi Egyetem éghajlatkutató professzora, Ed Hawkins.

A Copernicus Copernicus Climate Change Service legfrissebb hőmérsékleti adatai szerint 2021 októberében a hőmérséklet 0,4 °C-kal volt az 1991-2020-as átlag fölött. A feljegyzések alapján ez volt a harmadik legmelegebb októberünk.

A hőmérsékleti anomáliák térképén pedig az látszik, hogy Európa kettéosztható északnyugat és délkelet felé: míg Norvégiában 1,9 °C-kal az átlag felett alakult a hőmérséklet, addig Görögországban és a Kaszpi-tenger térségében jóval az évszak átlaga alatt volt.

Copernicus Climate Change Service implemented by ECMWF
Hőmérsékleti anomáliákCopernicus Climate Change Service implemented by ECMWF

Ami viszont Kanada északi részén történt, az sokkoló: a hőmérséklet egyes helyeken 7 °C-kal volt melegebb az átlagnál. Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol az évnek ebben az időszakában általában fagyos a levegő, a feljegyzések szerint most októberben először volt nulla fok felett a hőmérséklet. Ez egy új tünete a gyors felmelegedésnek, amelyet az elmúlt években az Északi-sarkvidéken tapasztaltunk.

Nyomon követhető-e a szén-dioxid-kibocstás?

A COP26 klímacsúcsot követően szeretnénk rálátást adni előttünk álló változásokra. Kezdjük a szén-dioxod-kibocsátás nyomon követésével, amely a csúcstalálkozó egyik áttörése.

Jelenleg ugyanis nem lehet pontosan mérni, hogy a nagy ipari létesítmények, városok, sőt országok mennyi szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe. Mindez eddig csak közvetett becsléseken alapult.

Egy új európai kezdeményezés ezt a problémát igyekszik orvosolni. A szén-dioxid színtelen, szagtalan, és azonnal keveredik a légkörben. De hogy honnan is származik pontosan – ennek nyomon követése hihetetlenül bonyolult.

2026-tól azonban a CO2MVS nevű új európai rendszer műholdas felvételeket és a számítógépes modelleket kombinálva jobban meg fogja tudni határozni, hogy ki, mit és mikor bocsát ki.

coco2-project.eu
A CO2MVS koncepciójacoco2-project.eu

"Lehetőség lesz arra, hogy a kibocsátást egy numerikus modell segítségével ellenőrizzük és összehasonlítsuk a beérkező megfigyelésekkel. Így bizonyos értelemben bezárjuk a kört és megbizonyosodhatunk arról, hogy amit a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében kibocsátunk, az valóban az-e, ami a légkörben van" – mutatta be a modellt Vincent-Henri Peuch, a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat igazgatója.

A cég két kilométerre kiterjedő felbontást ígér. Ez azt jelenti, hogy az országok pontosan tudni fogják, honnan származik a szén-dioxid, beleértve az eddig alá- vagy fölébecsült, vagy egyszerűen csak eddig nem látott kibocsátókat.

"Nem hiszem, hogy Európában ez forradalmasítaná a kibocsátással kapcsolatos ismereteinket, de a világ más részein viszont igen, és talán ez elég nagy változást fog hozni" - tette hozzá a kutató.

Mikor lehet leghamarabb változás?

Bár a COP26-on minden a kibocsátás csökkentéséről szólt, a légkörben a szén-dioxid tényleges koncentrációja továbbra is emelkedik. Ez egyértelműen látszik a műholdas adatokból készült grafikonon. Évszak szerint vannak ingadozások, de a tendencia folyamatosan emelkedik, és most példátlanul magas szintet értünk el az emberiség történelmében.

Euronews
A szén-dioxid koncentrációja a légkörbenEuronews

És hogy mire számítsunk a következő évtizedben? Az első kérdés természetesen, hogy a Glasgow-ban hozott döntéseknek lesznek-e egyáltalán hatásai 2030-ig? Az éghajlatunk lassan reagál, így a válasz egyszerű: nem.

"A következő évtizedben felmelegedés jön, bárhogy is alakul a kibocsátásunk. De a kibocsátáscsökkentés, amiről a klímacsúcson beszéltünk, az hosszú távra szól: hogy mi történik 2030 után, 2050-ig és azon túl."
Ed Hawkins
a Readingi Egyetem éghajlatkutató professzora

Idén már kaptunk egy kis ízelítőt, hogy mi vár ránk. Az éghajlatváltozás szélsőséges időjárást okoz az erdőtüzektől kezdve a közel 50 fokos dél-európai hőhullámon át a Németországot és Belgiumot sújtó halálos árvizekig.

Az előrejelzések szerint pedig a következő évtizedekben ezek a szélsőséges jelenségek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

"Arra számítunk, hogy 2030-ig még több hőhullám, még hevesebb esőzések sújtják majd Észak-, illetve Közép-Európát. Gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az aszályok a kontinens déli részén, de Közép-Európában is" - mondta a zürichi ETH Atmoszféra- és Klímatudományi Intézet professzora, Sonia Seneviratne.

Az éghajlatváltozás hatásai tehát még egy gyors kibocsátáscsökkentés mellett is jelentősen érezhetőek lesznek az évszázad végéig, de még később is.