NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Az idei volt a harmadik legforróbb július, amelyet valaha mértek a világon

Az idei volt a harmadik legforróbb július, amelyet valaha mértek a világon
Szerzői jogok euronews
Írta: Jeremy Wilkseuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az idei volt a harmadik legforróbb július, amelyet valaha regisztráltak a világon. Európában a valaha mért második legforróbb: 1,4 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, mint az 1991 és 2020 közötti átlag. Rómában emiatt egy külön jelzőrendszert tesztelnek az idős betegek védelmére.

HIRDETÉS

Az idei volt a harmadik legforróbb július, amelyet valaha regisztráltak a világon. Európában a valaha mért második legforróbb: 1,4 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, mint az 1991 és 2020 közötti átlag. Rómában emiatt egy külön jelzőrendszert tesztelnek az idős betegek védelmére.

A globális éghajlati felmelegedés újabb nyilvánvaló jele a rekordmeleg júliusi hónap Európában - illetve csak második legmelegebb, hiszen egyszer, 2010-ban már volt melegebb július a kontinensünkön, mint az idei.

Az Euronews Climate Now című műsorának új adásában Naomi Lloyd műsorvezető a Kopernikusz éghajlatmegfigyelési rendszer legfrissebb adatait mutatta be. A műsorban megjelenített térképen jól észrevehetőek voltak az éghajlati anomáliák: a Baltikumtól kezdve a Földközi-tenger keleti partvidékéig komoly hőhullámok jelentkeztek, a hőmérséklet néhol elérte a 42 Celsius-fokot is.

Euronews
Naomi Lloyd a Climate Now adásábanEuronews

Litvániában még soha nem mértek ilyen hosszú hőségidőszakot, Észak-Írországban pedig megdőlt a helyi hőmérsékleti rekord: többször 31 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála.

A műsorban bemutatott másik térképen a kékkel jelölt területeken Portugáliától Németországon át az északnyugati orosz régiókig az átlagnál enyhébb volt eddig a nyár. Ugyanakkor nemcsak meleg, de a korábbiakhoz képest jelentősen csapadékosabb is volt a július: Európában pusztító árvizek voltak Belgiumban, Németországban, Hollandiában és Luxemburgban - ezeket a veszélyeztetett területeket az alábbi térképábra szintén kékkel jelzi.

Euronews
A csapadékeloszlási anomáliákat mutató térkép a Climate Now adásábanEuronews

Az esős időszakok tekintetében is árnyalja azonban a képet, hogy a kontinens keleti felén, vagy Spanyolországban és Portugáliában az átlagosnál inkább szárazabb volt az évszak.

Egy tikkasztó nap Rómában

A Climate Now friss adásában Jeremy Wilks Rómából küldött helyszíni beszámolót arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a helyi hatóságok a hőség egészségügyi kockázatainak megelőzésére. Az olasz fővárosban ezekben a napokban a hőmérséklet közelít a 40 fokhoz, hőségriadót rendeltek el, a helyi lakosok és négylábú társaik szenvednek a melegtől.

"Kezd elviselhetetlenné válni ez az állapot. Régebben kint voltunk nyáron a szabadban, délutáni sétákat tettünk, vásárolni mentünk. Ma már ez lehetetlen" - ecseteli egy római nyugdíjas, Laura Grossi. 

"Az éjszakák is elviselhetetlenek, ez a baj. Magas vérnyomásom van, hamar kifáradok. Ráadásul dohányos vagyok" - panaszkodik egy másik római, Mario Cifariello.

Az emberek bár rosszul érzik magukat az egyre rosszabb hőségtől, de sokan nem akarnak szembesülni azzal, hogy ez komoly egészségügyi problémákkal járhat.

"Sokszor még a veszélyeztetett csoportokba tartozók, így az idősek vagy a krónikus betegek sem érzik ennek a problémának a kockázatait" - hangsúlyozza Francesca de'Donato járványügyi kutató. Pedig az elemzések figyelmeztetnek, nemrégkutatók megállapították, hogy az elmúlt húsz évben a hőséggel összefüggő halálesetek egyharmada az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés számlájára írható.  

Jeremy Wilks rövid interjúja Francesca de'Donato olasz virológussal, amelyet twitter-oldalán is publikált

A lakosok - főleg a vírusfertőzöttek - védelmére a helyi egészségügyi hatóságok egy távmonitoring rendszert építettek ki, ez jól működik a hőség által veszélyeztetett betegek ellenőrzésére. A rendszer menedzsere, Donatella Biliotti szerint a távellenőrzéssel az egyedül élő idősekkel kapcsolatban maradnak, tanácsokat adnak nekik, ha baj van.

"A kiszáradás a leggyakoribb veszélyforrás - ez több veszélyes folyamatot el tud indítani -, itt kezdődnek el a bajok tehát. Azok a legveszélyeztetettebb idősek, akik egyedül élnek" - közölte Donatella Biliotti. 

Egy másik kutató, Andrea Cecilia egy olyan jelzőrendszer létrehozásán dolgozik, amely kimutatja a belvárosi hőmérséklet-emelkedést. Ez az a jelenség, amikor a zsúfolt, sűrű bevárosi negyedekben a levegő megreked, és hirtelen hőségbuborékok keletkeznek. A kutató és kollégái 34 időjárásfigyelő központból figyelik a helyi klímatrendek alakulását.

"Rómában átlagosan egy ilyen buborékban 3,4 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a város külterületi részein. Az éjszaka 3,4 fokkal melegebb tehát a belvárosban. Mértünk már 6,2 fokos különbséget is, így a belvárosi éjszakák nagyon kellemetlenek tudnak lenni" - magyarázza Andrea Cecilia.

Európai szintű válasz kellene

Szerte Európában a kormányok egyre komolyabban veszik a hőséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, sorra építik ki az időjárási és klímaadatokra alapozott jelzőrendszereket. Nincsenek egyszerű megoldások - Francesca de'Donato kutató szerint ezeket a jelzőrendszereket a helyi lakosság igényeire kellene szabni.

HIRDETÉS

"A hőhullámnak nincsen általános definíciója. Nem határozható meg átlagban a hőmérséklet azon szintje, amely Európa számára vagy a világ más részei számára egységesen veszélyt jelentene" - fogalmaz a virológus.

Róma esetében talán a 32 Celsius-fok tűnne egy normális nyári átlaghőmérsékletnek. Az Egyesült Királyság vagy Finnország számára azonban ez nagyon magas. A hőmérsékleti állapotokhoz tehát alkalmazkodni kell, és a jelzőrendszereket a helyi, városi szükségletekhez kell igazítani.

---

A hőhullámokra vonatkozó, Európa egyes részeire lebontott, különböző előrejelzések egyébként az euronews.com/climatenow oldalon megnézhetőek.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

A melegebb idő miatt új gyümölcsfákat kell meghonosítani Európában

Nem is rossz az orrszarvúknak, ha a lábuknál fellógatva szállítják őket