Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Klímavédelem vagy a történelmi örökség megóvása?

euronews_icons_loading
Klímavédelem vagy a történelmi örökség megóvása?
Szerzői jogok  euronews
Írta: Jeremy Wilks  & euronews
Betűméret Aa Aa

Európa történelmi városait vihar, áradás és a tengerszint emelkedése fenyegeti. Hogyan reagáljanak erre? A Climate Now legújabb adása a németországi Lübeckben található UNESCO-helyszínéről jelentkezett.

De előbb jöjjenek a Copernicus legfrissebb adatai szerint a földgolyó egészét tekintve a negyedik legmelegebb június volt az idei: 0,2 Celsius-fokkal az 1991-2020-as átlaghőmérséklet felett. A hónap figyelemre méltó volt a kánikula-sorozat miatt.

Szibéria tartósan az átlaghőmérséklet felett teljesített. Jakutszk városa új júniusi rekordot döntött: 35,1 fokot mértek.

Finnországban volt a legmelegebb a június a rekordok kezdete óta: Helsinki 31,7 fokos rekordot döntött meg ebben a hónapban.

Ezután Észak-Amerikában volt a legmelegebb június. A kanadai Lyttont tûz pusztította el, miután új, 49,6 fokos csúcsot ért el az ország.

Az átlagosnál viszont hűvösebb volt a Fekete-tenger és az Ibériai-félsziget.

Áttérve a csapadék-anomáliára láthatjuk, hogy az átlagosnál sokkal több eső esett a Fekete-tengernél és Nyugat-Európában.

Lübeck két tűz között

Lübeck városát a Trave folyó öleli át, a közeli Balti-tenger viszont nem védelmezi. Helyzetéből adódóan ez a hely fontos középkori kereskedelmi központtá vált, ám ma az emelkedő vízszintnek van kiszolgáltatva. Az 1143-ban alapított Lübeck híres gótikus templomairól és kereskedő kastélyairól.

A hatóságok azt szeretnék, ha ez az elkövetkező évszázadokig így maradna, de ehhez szembe kell nézünk a klímaváltozással. Catharina Vogel világörökségi koordinátor szerint jelenleg a kockázatértékelés folyamatában vannak.

"Nemcsak áradásról van szó, amikor a tengerszint emelkedik, hanem heves esőkről is. Szélsőséges szárazságról. Ezzel kell foglalkozni, amit végül már el is kezdődött természetesen. A munka már folyik" - mondta.

Arne Arns professzor az éghajlati forgatókönyvek és a történelmi feljegyzések alapján tanácsokat ad a városnak a jövőbeni kockázatokkal kapcsolatban.

"Itt látjuk az 1872-es vihar hullámzásának magas vízszintjét. Ez az esemény volt a legmagasabb viharos hullám, amelyet itt láttunk az elmúlt 1000 évben. Ha most elképzeljük, hogy a tengerszint körülbelül egy méterrel megemelkedik, vagy talán 1,5 méterrel is az elkövetkező 100 évben, nos az azt jelenti, hogy a lehető legmagasabb vízszintet érjük el, amire valaha is számíthattunk" - magyarázta.

Az éghajlat változásának hatásaira való felkészülés sok kérdést vet fel. Az árvízvédelem tönkreteheti a város történelmi varázsát, és veszélybe sodorhatja az UNESCO- státuszt. De muszáj lépni.

"Ha ezt a területet nézzük, azt látjuk, hogy viszonylag szűk a tér. Ezért nagyon rugalmatlanok tudunk csak lenni a védelmi mechanizmusok fejlesztésében vagy telepítésében. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen dolog, amit valóban megtehetünk az, hogy megakadályozzuk, hogy a víz bejusson a Trave-be, vagy egy olyan védőelemben gondolkodhatunk, mint például az árvízvédelmi fal" - vélte Arne Arns.

Míg a város lehetőségeit mérlegeli, a helyiek már készülnek. Jan Dohmeyer például felújítja 600 éves házát, vízelvezető szivattyúkat és árvízkorlátokat szerel fel.

"Hogyne aggódnék, végül is a víz évente 2 milliméterrel, 3 milliméterrel emelkedik. Ez nem sok, de tíz év alatt, 20 év alatt már nem kevés. A gyerekeink három és öt évesek. Mi lesz 50 év múlva? Mi már emiatt aggódunk" mondta.