Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"Boldog" haszonállatokból lehet csak egészséges étel

euronews_icons_loading
"Boldog" haszonállatokból lehet csak egészséges étel
Szerzői jogok  euronews
Írta: Claudio Rosmino  & euronews
Betűméret Aa Aa

Élelmiszer-ellátási láncunk minősége összefügg az állatjóléttel. A mezőgazdasági feltételek befolyásolják egészségüket, vagyis az általunk fogyasztott ételeket. Nézzünk néhány példát a fenntartható gazdálkodásra Európában a Farm to Fork legújabb epizódjában.

Európában évente több mint 40 millió tonna húst állítanak elő emberi fogyasztásra: az állatok kemény árat fizetnek a jelenlegi üzemi gazdasági rendszerben, mivel az intenzív gazdálkodási körülmények miatt az állomány hajlamosabb a betegségekre. Az EU állattenyésztési ágazata több antibiotikumot fogyaszt, mint a humánorvosi szektor, és így hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia terjedéséhez)

Az Állategészségügyi Világszervezet becslései szerint az állatbetegségek miatti mortalitás globálisan az állattenyésztés legalább 20% -ának csökkenését okozza. Az állatok egészségének megőrzése elengedhetetlen az élelmiszerek biztonságának és megélhetésének védelme érdekében,

Az állatjóléti előírások az EU „Farm to fork” stratégiájának kulcsfontosságú pontjai közé tartoznak, de miről is szólnak pontosan?

Ellátogattunk néhány sertéstenyészetbe Milánó környékén, Bresciába és Cremonába. Az egyik díjnyertes vállalathoz, amely követi a legfontosabb európai állatjóléti protokollokat, mint például az EMAS, az IFS Food és a KIWA Agrifood előírásait. Köszönhetően a Fumagalli által alkalmazott magas színvonalnak, az ő állataiknál nem szükséges a fogak vagy a farok megcsonkítása.

"Az állatvédelem azt jelenti számunkra, hogy biztosítjuk, hogy a tenyész-környezetben az állat természetesen viselkedhessen, hogy maradéktalanul megélhesse viselkedési etológiáját" - magyarázza Pietro Pizzagalli, a Fumagalli egyik vezetője.

A Cremonához közeli gazdaságban, a Cappella De 'Picenardinál a sertések részben a szabadban vannak, így több terük van a mozgásra, szalma között vannak, így kevesebb stressz éri őket és kevésbé agresszívak. A stressz egyik legnyilvánvalóbb jele az a tény, hogy a leharapják a másik állat farkát, ami fertőzéseket okozhat; ezért a tenyésztők általában az állatok farkát levágják.

A levegőminőség- és hőmérséklet-érzékelő, valamint egy kamera folyamatosan figyeli a disznóólt. Az adatok valós időben elérhetők a gazda telefonján.

"Telepítettünk egy kontrollegységet, amely lehetővé teszi számunkra, hogy percről percre ellenőrizzük az állatjólét fő környezeti paramétereit. Ennek a módszernek hála, jelentősen csökkent az antibiotikumok használata" - mondja Pietro Pizzagalli.

Térjünk át az állatjóléti lánc egy másik részére: az inszeminációs egységre. A Milánó melletti Nervianóban működő egységet fokozottan védik a kórokozóktól Ember csak védőruhában léphet be, betartva a szigorú higiéniai szabályokat.A kocáknak sokkal több helyük és szabadságuk van a két megtermékenyítési ciklus között, és a vemhesség alatt is.

"Az európai egyezménynek alapján a koca 28 napig tartózkodhat a ketrecben, mi itt csak 36 órát tartjuk bent, aztán elengedjük és szabadon mehet, ahová akar" - mondja Giorgo Santo, a Nerviano Sertéstenyészet illetékese.

Következő állomásunk egy Brescia melletti ellető egység. A boxok ott is nagyobbak mint a standard méret A koca számára a szalma, egyfajta fészekként szolgál, a kismalacok pedig speciális fűtött dobozban lehetnek.

"Általában a koca mozgását korlátozzák. Itt azonban 6,5 négyzetméteres területen mozoghat. Így természetesebben viselkedik a malacaival: megvan az a bizonyos visszahívási akció, hogy a malac jöjjön ki a fészekből és menjen oda az anyjához" - mondja Pietro Pizzagalli.

Életének első hetei meghatározzák az állat későbbi egészségi állapotát, húsának minőségét, és leredukálják a gyógyszerigényt. Az élelmiszerlánc végén a fogyasztók pedig egyre inkább az alapján választanak, hogy hogyan nevelkedett az állat életében.

"A fogyasztó manapság nem csak az íze miatt választja a terméket. Ez csupán a termék vonzerejének 50 százalékát képviseli, a fennmaradó 50% -ot olyan értékek adják, mint az állat származása, életkörülményei. Egy totálisan lekövethető rendszer ez, ami megkülönböztető a piacon" - mondja Arnaldo Santi, a Fumagallia marketingese.

Ezen az alapon számos ország, például Dánia, már bevezette az állatjóléti címkét.

Az Európai Bizottság 2023-ig javaslatot terjeszt elő a jelenlegi állatjóléti jogszabályok újrafogalmazására és koherencia előmozdítására.