A korallok a biodiverzitás utolsó menedékei, számos halnak adnak búvó- és élőhelyet.
HIRDETÉSHavonta jelentkező magazinunkban, a Climate Now-ban azt vizsgáljuk meg, mi történik a bolygónkon. Spanyolországban forgatott riportunk a tengeri hőhullámok pusztító hatásáról szól.
Műsorvezetőnk, Jeremy Wilks először a Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatásának legutóbbi adatait osztja meg a nézőkkel.
Európában augusztusban a hőmérséklet 1,1 Celsius fokkal volt felette az 1981-2010-ig tartó hivatkozási időszakban tapasztaltnak.
Ez a térkép a felszínen tapasztalható hőmérsékleti anomáliát mutatja, és láthatóak rajta a hónap legjellemzőbb trendjeit –sokkal melegebb volt, mint ilyenkor szokásos Északnyugat-Szibériában, hűvösebb volt Nyugat-Oroszországban, Európa nagy részén pedig melegebb.
Egy nap például Brüsszel külvárosában, Uccle-ban a hőmérséklet elérte a 35,9 fokot, ami rekordnak számít. Az Egyesült Államok nyugati részén pedig sokkal melegebb és szárazabb volt a szokásosnál, és új világrekordot mértek augusztusban a Halál-völgyben: 54,4 Celsius fokot.
Egy másik grafika a tengeri hőhullámokkal foglalkozik, amelyek olyan napokon jelentkeznek, amikor a víz hőmérséklete 2,3, vagy akár 4 fokkal is melegebb, mint a szokásos. Az ábra azt mutatja, hány napon volt hőhullám a Földközi-tengeren augusztusban. Láthatjuk, hogy Olaszország, Líbia, Marokkó, Spanyolország és Algéria környéke különösképpen érintett.
A tengeri hőhullámokat éppen úgy a melegebb időjárás okozza, mint a szárazföldi hőhullámokat, a klímaváltozással pedig egyre gyakoribbá, intenzívebbé válnak, és tovább is tartanak.
Pusztító hatásuk lehet a tengeri ökoszisztémára, különösképp a korallokra, amelyek a biológiai sokszínűség utolsó menedékei. Hogy többet tudjunk meg a problémáról, a spanyolországi Katalóniába utazunk. Mai vezetőnk Joaquim Garrabou tengerbiológus, aki elvisz bennünket egyik merülésére a Medes-szigeteknél, közel L'Estartit üdülővároshoz.
Ezeknek a szigeteknek a környéke védett tengeri terület 1983 óta, ezzel ideális helyszínnek számítanak a tengeri hőhullámok megfigyeléséhez. Az a tervünk, hogy 15 méter mélyre merülünk, hogy megfigyeljük az úgynevezett gorgónia korallokat, egyfajta puha korallokat, amelyek a magas hőmérséklet miatt haldoklanak.
A Medes-szigetek körüli vizekben 10-15 méteres mélységben találhatóak vörös gorgóniák. Ezeket a populációkat érinti a legrosszabbul a víz melegedése. De arra is van bizonyíték, hogy a tömeges kihalás a 40-50 méteres mélységben található fajokat is érinti.
2020. július elseje óta a Medes-szigeteken 30 napon tapasztaltak tengeri hőhullámot. A legmagasabb hőmérséklet, amit itt mértek a felszínen 26,3 ºC ivolt 2019 augusztusában, amely 3 fokkal magasabb az 1974 és 2019 között tapasztalt éghajlati átlagnak.
"Meg fogjuk számolni, hány kolónia ép, és hány kolóniát érint a pusztulás" - magyarázza a merülés előtt Joaquim Garrabou, a Tengeri Tudományok Intézetének vezető kutatója. "Normál esetben azokban a populációkban, amelyek jó állapotban vannak, 5-10 százalék azoknak a telepeknek az aránya, amelyeket érint a pusztulás. Ebben a populációban az utóbbi években az érintettség több mint 80 százalékos."
Amint lemerül, Joaquim elkezdi kutatását, halott gorgóniákat keres olyan területeken, amelyek egy évtizede még tele voltak élettel. A Földközi-tenger átlaghőmérséklete tízévente 0,4 fokkal emelkedik. A vízhőmérsékletnek ebben a mélységben 19 és 22 fok között kéne lennie, de ma 23 fok. A korallok nem tudnak ehhez alkalmazkodni, és kipusztulnak.
"Tudjuk, hogy a küszöb sok faj számára 24-25 fok. Ha ennél magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve, az fiziológiai stresszt okoz, nagyobb fogékonyságot a lehetséges kórokozókra, végül ez okozza a kipusztulást, amit láttunk."
A tengeri hőhullámok károsítják az ökoszisztémákat Földközi-tenger-szerte és azon túl is. A korallzátonyok és hínárerdők szintén szenvednek Ausztráliától Kaliforniáig. A kilátások gyászosak. Még ha a világ a globális felmelegedés ellen fordul is, ezeknek a telepeknek akár száz évre is szükségük lehet ahhoz, hogy magukhoz térjenek.
HIRDETÉS"Ezek a fajok hosszú ideig, akár több tíz-vagy száz évig is élhetnek, ezért ezeknek az öreg telepeknek a magukhoz térése éppen ennyi vagy még több időt vehet igénybe a jövőben" - magyarázza a kutató. A tengeri hőhullámok pusztító hatásáról többet olvashat az Euronews.com/climatenow weboldalon.