A nitrátok már kis mennyiségben is rákhoz és koraszüléshez vezethetnek.
Nyolcvanöt nemzetközi egészségügyi és környezetvédelmi szervezet arra szólította fel az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy vizsgálja felül az ivóvíz nitráttartalmára vonatkozó, több évtizedes határértékeket. A szervezetek szerint az előírások már nem tükrözik a legújabb tudományos eredményeket, amelyek a nitrátok hosszú távú egészségügyi kockázataira figyelmeztetnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Greenpeace International, a Családorvosok Világszervezete (WONCA) és az Európai Környezetvédelmi Iroda is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben arra kérik a WHO-t, hogy a következő irányelv-felülvizsgálat során külön foglalkozzon a nitrátok kérdésével.
A nitrátok és nitritek természetes módon is jelen vannak a környezetben, többek között a talajban, a vízben és számos élelmiszerben. A víz nitráttartalma azonban jelentősen megnövekedhet a mezőgazdasági műtrágyák használata, az állati trágya bemosódása és a nem megfelelően működő szennyvízrendszerek következtében. A magas nitrátkoncentráció különösen a gyermekekre és a várandós nőkre jelenthet veszélyt.
A WHO jelenlegi ajánlása szerint az ivóvíz nitráttartalma literenként legfeljebb 50 milligramm lehet. Ezt a határértéket még 1958-ban vezették be, elsősorban a methemoglobinémiának nevezett, közismert nevén kékkisbaba-szindrómának a megelőzésére. Ez az állapot csökkenti a vér oxigénszállító képességét, és súlyos esetben életveszélyes lehet.
A szervezetek szerint azonban az azóta eltelt évtizedekben olyan kutatási eredmények születtek, amelyek a kisebb mennyiségű, de tartós nitrátexpozíció lehetséges következményeire is felhívják a figyelmet. Egyes tanulmányok összefüggést találtak az ivóvíz nitráttartalma, a vastag- és végbélrák, valamint a kedvezőtlen születési kimenetelek, köztük a koraszülés között. A kutatók szerint ezek a kockázatok a jelenlegi WHO-határértéknél alacsonyabb koncentrációknál is jelentkezhetnek.
A kérdésben Dánia már lépett: a dán kormány által megbízott szakértői testület tavaly arra jutott, hogy a jelenlegi nemzetközi határérték nem nyújt elegendő védelmet a lakosság számára. A szakértők literenként 6 milligrammra csökkentenék a megengedett nitrátmennyiséget. Dánia vállalta az új érték bevezetését, annak pontos időpontját azonban egyelőre nem határozták meg.
A kezdeményezés támogatói szerint a WHO irányelveinek módosítása azért is fontos, mert számos ország saját ivóvízszabályozását a világszervezet ajánlásaihoz igazítja. A Greenpeace képviselői emellett a nagyüzemi állattartás környezeti terhelésének csökkentését és a fenntarthatóbb mezőgazdasági módszerek támogatását is sürgetik.
A szervezetek szerint a biztonságos ivóvízhez való hozzáférésnek mindenki számára alapvető jognak kell lennie, ezért a szabályozásnak a legújabb egészségügyi és környezeti kutatási eredményeket is figyelembe kell vennie.