A European Inventor Award 2026 nyertese, Angeliki Triantafyllou az Euronewsnak elmagyarázza, miért a növényi élelmiszerek jövője nem a divatos diétákban, hanem a nagy tápértékű, kisebb környezeti lábnyomú termékekben rejlik.
Hogyan tudjuk majd táplálni a bolygót a következő évtizedekben, amikor a világ népessége folyamatosan nő, miközben a természeti erőforrások egyre szűkösebbek?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek a kérdésnek a megválaszolása áll a következő generációs élelmiszerekkel foglalkozó európai kutatások középpontjában. A cél nem csupán az, hogy minél több növényi alapú helyettesítőt fejlesszünk, hanem hogy olyan termékeket hozzunk létre, amelyek magas tápértéket kínálnak, miközben kisebb környezeti lábnyomot hagynak.
Ez az igény egyre sürgetőbb, mivel a tehéntej előállítása a leginkább erőforrás-igényes mezőgazdasági tevékenységek közé tartozik: sok földet, vizet és takarmányt fogyaszt, és jelentős üvegházhatású gázkibocsátással jár.
Azok közé a kutatók közé tartozik a görög biotechnológus Angeliki Triantafyllou, a Cerealiq AB elnöke, aki a European Inventor Award 2026 "Ipar" kategóriájának nyertese. Triantafyllou az Oatly, a világ legnagyobb zabital-gyártó vállalatának társalapítója volt, és több mint 20 éven át irányította a cég kutatásait.
A szabadalmaztatott enzimatikus eljárás, amelyet kidolgozott, jelentősen javította a zabitalok ízét, színét, állagát és habosodási képességét, miközben a korábbi technológiákhoz képest növelte a tápértéküket is.
Ez az innováció döntően hozzájárult ahhoz, hogy a zabitalok speciális, niche-termékből világszerte elérhető, tömegpiaci termékké váljanak.
Kutatása ma azonban már egy új termékre irányul: a borsótejre.
Ahogy az Euronewsnak elmondta, csapata egy olyan technológián dolgozik, amely a borsó teljes termését hasznosítja, megőrizve annak minden tápanyagát, ahelyett hogy csak izolált fehérjét használna, ahogy az a legtöbb jelenlegi alkalmazásban történik:
„A mi módszerünk, az enzimatikus technológiánkkal együtt, biztosítja a borsó minden tulajdonságát és teljes tápértékét. És természetesen környezetbarát eljárásról van szó.”
Nem kell több táplálkozási divat
Angeliki Triantafyllou úgy véli, hogy a növényi eredetű élelmiszerek jövője nem a piac féktelen bővítésében vagy a következő „trendi” termék hajszolásában rejlik.
Példaként olyan termékeket említ, amelyek jelentős kereskedelmi sikert arattak, mint például a mandulatej, anélkül azonban, hogy ehhez mérhető tápértéket kínálnának.
Ezzel szemben azt vallja, hogy az új növényi alapanyagokat elsősorban tápanyag-összetételük és annak alapján kell kiválasztani, mennyiben járulnak hozzá az élelmiszer-termelés fenntarthatóbbá tételéhez.
Miért van szükségünk növényi alapú helyettesítőkre
Triantafyllou szerint a növényi termékek nem teljesen akarják kiszorítani az állati eredetűeket, hanem azt a célt szolgálják, hogy részben kielégítsék egy olyan bolygó táplálkozási igényeit, amelynek a következő évtizedekben emberek milliárdjait kell majd ellátnia élelemmel.
„Az állati eredetű élelmiszerek termelése nem növelhető korlátlanul ahhoz, hogy kiszolgálja egy folyamatosan növekvő népesség igényeit.”
Mint kifejti, a borsó kiváló minőségű fehérjét tartalmaz, míg a zab értékes béta-glükánokat és rostokat kínál, amelyekből a legtöbb ember jóval kevesebbet fogyaszt a javasolt mennyiségnél.
Emellett a növényi kultúrák általában kevesebb természeti erőforrást igényelnek, és megoldást kínálhatnak azokban a térségekben, ahol már most vízhiánnyal, talajromlással és a klímaváltozás következményeivel küzdenek.