Százévesek gyerekei viszonylag jó étrendet követnek, mégsem érik el több élelmiszer esetében az ajánlott beviteli szintet.
Egy új tanulmány szerint azoknak az embereknek a gyermekei, akik megérik a 100 évet, valamivel egészségesebben táplálkoznak, mint az átlagos idősebb felnőttek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Korábbi kutatások arra utalnak, hogy a százévesek gyermekei gyakran osztoznak szüleik túlélési előnyeiben: körükben jóval ritkábbak az életkorral összefüggő betegségek, különösen a szív- és érrendszeri kórképek, például a szívinfarktus és a stroke.
Most az Egyesült Államokban működő Bostoni Egyetem kutatói egy gyakorlatiasabb kérdést tettek fel. Mit esznek valójában ezek a hosszú életű családok?
A kutatók 457 idősebb felnőtt 2005-ben kitöltött étkezési kérdőívét elemezték; ők a New England Centenarian Study résztvevői voltak, amely a rendkívül hosszú életű családokat vizsgáló legnagyobb nemzetközi kutatások egyike. A legtöbb résztvevő százévesek felnőtt gyermeke volt.
A résztvevők életkora nagyjából a negyvenes éveik közepétől a kilencvenes éveik elejéig terjedt, az átlagéletkor pedig a hetvenes éveik közepe volt, amikor 2005-ben beszámoltak étrendjükről.
A tanulmány (forrás: angol) szerint ezeknek a felnőtteknek az étrendje összességében közepes minőségű volt. Táplálkozásuk nem volt kifogástalan, de négy elismert étrendmutató – köztük az általános egészséggel, a krónikus betegségek megelőzésével, az agy egészségével és a környezeti fenntarthatósággal összefüggő indexek – mindegyikén valamivel jobb pontszámot értek el, mint az Egyesült Államokban élő, hasonló korú idősebb felnőttek.
Étrendjük erősségei közé a gyümölcsök, a zöldségek, a leveles zöldek és a hüvelyesek, a tenger gyümölcsei, valamint a „fehérjetartalmú élelmiszerek minősége” tartozott, vagyis az olyan ételek, mint a halfélék és a kevésbé feldolgozott húsok. Emellett viszonylag jól teljesítettek a nátrium, a hozzáadott cukor és a finomított gabonafélék korlátozásában is.
A kutatás ugyanakkor azt is megállapította, hogy ezek a százévesek leszármazottai nem érték el többféle élelmiszer – például a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a szójatermékek és az olajos magvak – ajánlott bevitelét. Az ilyen élelmiszerekben gazdag étrendet az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization (forrás: angol)) és más egészségügyi hatóságok széles körben ajánlják az egészséges étrend részeként a krónikus betegségek kockázatának csökkentésére.
Az eredmények nem bizonyítják, hogy a táplálkozás okozta volna ezeknek a családoknak a hosszabb életét. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, és egyetlen időpontban felvett étrendi adatokon alapult. A csoport tagjai ráadásul magas iskolai végzettséggel rendelkeztek és nagyrészt fehérek voltak, ami korlátozza, mennyire általánosíthatók az eredmények.
Ugyanakkor az oktatás az egyik legnyilvánvalóbb tényezőnek bizonyult, amely befolyásolta az étrend minőségét: a magasabb iskolai végzettségű emberek jellemzően jobb pontszámokat értek el az étrendindexeken.
A kutatók szerint az eredmények rámutatnak, hogy javítani kell az idősebb felnőttek táplálkozási ismereteit, például az élelmiszercímkék értelmezése és a főzési készségek terén, valamint célzottabb megközelítésekre van szükség a férfiak és a nők esetében.
Felhívták a döntéshozók figyelmét arra is, hogy javítsák a teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek elérhetőségét és megfizethetőségét.
Európában az emberek már most is hosszabb ideig élnek, mint a világátlag: a várható élettartam 81,7 év az Eurostat 2024-es adatai (forrás: angol) szerint.
A legmagasabb várható élettartamot Olaszországban és Svédországban mérték (egyaránt 84,1 év), Spanyolországban pedig 84,0 év volt.
Ezzel szemben a legalacsonyabb várható élettartam Bulgáriában (75,9 év), Romániában (76,6 év) és Lettországban (76,7 év) volt.