Kutatók szerint egy MI-rendszer pontosan jelzi az ADHD korai jeleit, így a gyerekek jóval hamarabb kaphatnak támogatást.
Új kutatás szerint a mesterséges intelligencia évekkel a hivatalos diagnózis előtt segíthet azonosítani az ADHD kockázatának kitett gyerekeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
ADHD az egyik leggyakoribb mentális zavar, amely a becslések szerint a gyerekek és tinédzserek mintegy 8 százalékát érinti; jellemző tünetei a koncentrációs nehézség, nyugtalanság és impulzivitás. Sok érintettnél azonban évekig nem születik diagnózis, így akkor is elszalasztják a korai segítség lehetőségét, amikor a figyelmeztető jelek már láthatók.
A Duke Health új vizsgálata szerint a mesterségesintelligencia-alapú eszközök képesek rutinszerűen gyűjtött elektronikus egészségügyi adatok elemzésével megbecsülni, milyen valószínűséggel alakul ki ADHD egy gyermeknél, jóval a szokásos diagnózis felállítása előtt.
Az eredmények, amelyeket a Nature Mental Health (forrás: angol) folyóiratban tettek közzé, arra utalnak, hogy a mindennapi orvosi adatokban rejlő mintázatok segíthetnek az orvosoknak beazonosítani azokat a gyerekeket, akiknél hasznos lenne a korábbi kivizsgálás és utánkövetés.
„Az elektronikus egészségügyi nyilvántartások hihetetlenül gazdag információforrást jelentenek” – mondta Elliot Hill, a tanulmány első szerzője, a Duke Egyetem Orvosi Karának Biostatisztikai és Bioinformatikai Tanszékén dolgozó adatelemző.
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy az adatokban rejtve maradó mintázatok segíthetnek-e megjósolni, mely gyerekeknél állapítanak meg később ADHD-t, még jóval azelőtt, hogy a diagnózis általában megszületik.”
Hogyan becsüli meg az ADHD-kockázatot az MI-modell, és mennyire pontos?
A kutatók több mint 140 ezer, ADHD-val élő és nem érintett gyermek egészségügyi adatait elemezték, és egy MI-modellt tanítottak arra, hogy a születéstől a kora gyerekkorig tartó időszakban mintázatokat ismerjen fel.
A rendszer megtanulta felismerni a fejlődési, viselkedésbeli és klinikai események olyan kombinációit, amelyek gyakran évekkel az ADHD-diagnózis előtt megjelennek.
Ötévesnél idősebb gyerekeknél a kockázatbecslés igen pontosnak bizonyult, és az eredmények következetesek maradtak nem, rassz, etnikai hovatartozás és biztosítási státusz szerint is.
Szakértők szerint a korábbi azonosítás korábbi diagnózishoz és segítséghez vezethet, ami összefügg a jobb iskolai, szociális és egészségi kimenetelekkel az ADHD-s gyerekeknél.
„Az ADHD-s gyerekek komoly nehézségekkel küzdhetnek, ha a környezetük nem érti a szükségleteiket, és nem állnak rendelkezésre megfelelő támogatások” – mondta Naomi Davis, a Pszichiátriai és Viselkedéstudományi Tanszék docense, a tanulmány társszerzője. „Elengedhetetlen, hogy a családok időben, bizonyítékokon alapuló beavatkozásokhoz jussanak, mert ez segít elérni a kitűzött célokat és megalapozni a későbbi sikert.”
Kiválthatja az orvosokat ez az eszköz?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eszköz nem arra készült, hogy kiváltsa az orvosokat vagy teljes diagnózist adjon. „Ez nem egy MI-orvos” – mondta Matthew Engelhard, a Duke Biostatisztikai és Bioinformatikai Tanszékének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Majd hozzátette: „Ez egy olyan eszköz, amely segít az orvosoknak jobban fókuszálni az idejüket és erőforrásaikat, hogy a segítségre szoruló gyerekek ne essenek ki a látókörből, és ne kelljen éveket várniuk a válaszokra.”
A kutatócsoport szerint hasonló MI-megközelítéseket is vizsgálnak, hogy jobban megértsék a serdülők mentális zavarainak kockázatait és okait.
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) szerint a gyerekeknél és fiataloknál jelentkező ADHD gyakori tünetei közé tartozik a könnyű elterelhetőség, a figyelésre való nehézség, a mindennapi feladatok elfelejtése, valamint a fokozott mozgékonyság, például a fészkelődés vagy a kéz és láb folyamatos dobolása.
Úgy vélik, hogy a zavar a fiúkkal szemben a lányoknál kevésbé kerül felismerésre, részben azért, mert náluk nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a nehezebben észrevehető, figyelmetlen típusú tünetek.