Tanulmány: gyakran használt ADHD-gyógyszer nem növeli a pszichózis hosszú távú kockázatát, korai alkalmazva védhet is
Egy átfogó új tanulmány (forrás: angol)megállapította, hogy a gyermekkorban gyakran felírt figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére használt gyógyszerek nemcsak hosszú távon biztonságosak lehetnek, hanem csökkenthetik is a későbbi súlyos pszichotikus zavarok kialakulásának kockázatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A University College Dublin és az Edinburghi Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat megkérdőjelezi a régóta fennálló aggodalmakat, amelyek szerint a stimuláns gyógyszerek növelhetik olyan betegségek kockázatát, mint a skizofrénia.
Az ADHD az egyik leggyakoribb mentális zavar, a becslések szerint a gyerekek és tinédzserek mintegy 8 százalékát érinti. Világszerte körülbelül 366 millió felnőtt él ADHD-val, amelynek jellemző tünetei a figyelemösszpontosítás nehézsége, a nyugtalanság és az impulzivitás.
Nincs bizonyíték a fokozott pszichóziskockázatra
A JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány csaknem 700 000, Finnországban született ember egészségügyi adatait elemezte, köztük majdnem 4000, ADHD-val diagnosztizált személyét.
A kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a metilfenidáttal – a gyermekek számára leggyakrabban felírt ADHD-gyógyszerrel – végzett kezelés növelné a pszichotikus zavarok kialakulásának valószínűségét felnőttkorban.
„Tudjuk, hogy ha az ADHD-s gyermekeket felnőttkorig követjük, egy kicsi, de jelentős kisebbségük pszichotikus zavarokat, például skizofréniát fejleszt ki” – mondta Ian Kelleher, az Edinburghi Egyetem gyermek- és ifjúságpszichiátria-professzora, a tanulmány vezető kutatója.
„Kulcskérdés volt, hogy maga az ADHD-gyógyszer okozza-e ezt a kockázatot, vagy ez egy olyan eset, amikor az együttjárás nem jelent ok-okozati összefüggést. Eredményeink azt sugallják, hogy nem maga a gyógyszer áll a kockázat hátterében” – magyarázta.
A kérdés évek óta a pszichiátriai kutatások egyik fő vitapontja, különösen azért, mert a stimuláns gyógyszerek az agy dopaminrendszerére hatnak, márpedig a dopamint a pszichózis kialakulásában is szerepet játszó vegyületnek tartják.
„Számos vizsgálat kimutatta, hogy az ADHD-s gyermekek egy kicsi, de számottevő része később pszichotikus zavarokat fejleszt ki – a mi tanulmányunkban ez körülbelül 6 százalék volt” – mondta Kelleher az Euronews Healthnek.
„Ez felvetette azt az aggodalmat, hogy az ADHD-gyógyszerek hozzájárulhatnak ehhez a kockázathoz, különösen mivel a stimulánsok fokozzák a dopamin nevű agyi ingerátvivő anyag aktivitását, amelyet szintén összefüggésbe hoznak a pszichózissal.”
Lehetséges védőhatás a fiatalabb gyerekeknél
Bár a fő megállapítás szerint nem nő a kockázat, a kutatók egy lehetséges további előnyt is azonosítottak: azoknál a gyerekeknél, akiket 13 éves koruk előtt kezeltek metilfenidáttal, kissé alacsonyabb volt a későbbi pszichózis kialakulásának kockázata.
„Az a tény, hogy a korai kezelés alacsonyabb hosszú távú pszichóziskockázattal járt együtt, arra utal, hogy ezek a gyógyszerek többet tesznek a gyermekkori tünetek kezelésénél: hosszabb távon is védő hatást fejthetnek ki a súlyos mentális betegségekkel szemben, bár ezt további kutatásoknak kell megerősíteniük” – mondta Kelleher.
Hozzátette, hogy az összképnek „megnyugtatónak kell lennie az orvosok, a páciensek és a kezelésen gondolkodó családok számára”, és hogy „a szokásos, engedélyezett dózisokban a metilfenidát-kezelés nem tűnik növelni a pszichózis kialakulásának kockázatát”.
További kutatásokra van szükség
A vizsgálat eredményei azonban kifejezetten a metilfenidátra, valamint a gyermekekre és serdülőkre vonatkoznak.
„Mi kizárólag a metilfenidátot tudtuk vizsgálni” – mondta Kelleher.
„Nem tudtuk azonban elemezni az ADHD kezelésére használt másik fontos stimulánscsoportot, az amfetaminokat, ezért nem vonhatunk le következtetéseket az amfetamintípusú gyógyszerek pszichóziskockázatáról” – nyilatkozta az Euronews Healthnek.
A tanulmány a ma már egyre nagyobb számban ADHD-val diagnosztizált felnőttekkel sem foglalkozik.
„Ahogy egyre több felnőttet diagnosztizálnak és kezelnek ADHD-val, egyelőre nem tudjuk, hogy a mi eredményeink rájuk is érvényesek-e” – mondta Kelleher.
„Fontos annak további vizsgálata is, hogy miért magasabb a pszichózis kockázata az ADHD-s gyermekeknél, ha ezt a megnövekedett kockázatot a metilfenidát-kezelés önmagában nem magyarázza” – tette hozzá.