Egy új jelentés szerint 2024-ben összesen több mint 6 500 élelmiszer-eredetű járványkitörést jegyeztek fel.
Európában tavaly nőtt a Listeria baktériumhoz köthető súlyos ételmérgezések száma. Az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságok szerint ezt valószínűleg az étrendek változása és az idősödő népesség is hajtja.
2024-ben több mint 3000 igazolt Listeria-fertőzést regisztráltak; mintegy 70 százalékuk kórházi ellátást igényelt, és minden tizenkettedik ember meghalt az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) új jelentése szerint.
A Listeria egy olyan baktérium, amely nedves, hűvös környezetben érzi jól magát, és még intenzív fertőtlenítés mellett is nehezen irtható. A fertőzések – gyakran élelmiszereken keresztül – ritkák, de halálosak is lehetnek.
A jelentés szerint azonnal fogyasztható élelmiszerek akár 3 százalékában a Listeria-szennyezettség az uniós élelmiszer-biztonsági határértékek felett van. A leggyakrabban az erjesztett kolbászok szennyezettek.
„Bár a szennyeződés ritka, a Listeria súlyos megbetegedést okozhat, ezért az egyik legkomolyabb, élelmiszer-eredetű fenyegetés, amelyet figyelemmel kísérünk,” mondta Ole Heuer, aki az ECDC-nél a humán, állati és környezeti egészség összekapcsolásával foglalkozó munkát vezeti.
A jelentés a Listeria, a Salmonella, a Campylobacter, a Shiga-toxint termelő E. coli (STEC) és más baktériumok okozta fertőzéseket követte nyomon az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban és további nyolc, nem uniós országban.
2024-ben 6 558 élelmiszer-eredetű járványt jelentettek, ami 14,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest, a jelentés szerint. Miközben az esetek és a kórházi kezelések száma is nőtt, a haláleseteké tavaly csökkent.
A jelentés szerint az élelmiszer-eredetű fertőzések „emelkedő tendenciája” több tényező együttes hatásának tudható be, köztük az étkezési szokások változásának – például a több azonnal fogyasztható ételnek –, a nem megfelelő higiénés élelmiszer-kezelési gyakorlatoknak, valamint az idősödő, betegségre fogékonyabb népességnek.
2024-ben a zöldségek és más, nem állati eredetű termékekhez köthető ételmérgezéses járványok okozták a legtöbb halálesetet azokban az esetekben, ahol az eredetükre erős bizonyíték állt rendelkezésre. De a legtöbb több országot érintő járványért a Salmonella volt felelős, a fő terjesztő közeg a tojás és a tojástermékek volt.
Az uniós ügynökségek szerint az elmúlt évtizedben „jelentős növekedés” volt tapasztalható a Salmonella-fertőzésekben a baromfitelepeken, és sok uniós ország nem tesz eleget a visszaszorításuk érdekében.
„Idén jelentős számú uniós ország nem teljesítette maradéktalanul a baromfiban előforduló Salmonella csökkentésére kitűzött célokat, teljes megfelelést csak 14 tagállam ért el,” mondta Frank Verdonck, az EFSA biológiai veszélyekkel, valamint az állategészséggel és állatjóléttel foglalkozó egységének vezetője, egy közleményben.
Az ügynökségek szerint több óvintézkedéssel is csökkenthető az élelmiszer-eredetű fertőzések kockázata: a hűtőszekrényt 5 °C-on vagy az alatt tartva, az azonnal fogyasztható ételeket a fogyaszthatósági időn belül elfogyasztva, a húst alaposan megfőzve vagy átsütve, a kész és a nyers ételeket elkülönítve, valamint a nyers élelmiszerek kezelése után kezet, eszközöket és felületeket megmosva.
Hozzátették, hogy a „sebezhető csoportok” – az idősek, a várandós nők és a legyengült immunrendszerű emberek – „kerüljék a magas kockázatú élelmiszerek fogyasztását”, például az azonnal fogyasztható ételeket, a pasztörizálatlan tejet és a lágy, pasztörizálatlan sajtokat.
E csoportok védelme „erős felügyeletet, biztonságos élelmiszer-előállítást és alapvető óvintézkedéseket igényel otthon,” mondta Heuer.