Miközben törvényhozók a közösségi média korlátozását és az iskolai telefonhasználat betiltását mérlegelik, a szülők maguk is segíthetnek gyermekeiknek egészségesebb digitális életet élni.
HIRDETÉS
Sok szülőt aggasztanak a közösségi média és a túlzott képernyőidő ártalmai - de nehéz pontosan tudni, hogyan korlátozzák ezeket úgy, hogy a gyermekeik jólétét támogassák.
Politikai döntéshozók és egészségügyi szakértők már régóta követelik a figyelmeztető címkéket és a korhatár-besorolást a közösségi médiaplatformokra, valamint a mobiltelefonok iskolai betiltását, mivel aggódnak amiatt, hogy a túlzott képernyőidő károsíthatja a fiatalok mentális egészségét.
Kutatók szerint a "problémás" közösségi médiahasználat egyre növekszik az európai tinédzserek körében, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ez év elején készült jelentése rámutatott, hogy a digitális világnak a fiatalokra gyakorolt hatása világszerte a magányosság egyik fő okozója.
A túlzott képernyőidő összefüggésbe hozható a gyerekek kevesebb testmozgásával és rosszabb alvásával, valamint a szorongással, depresszióval, stresszel és társadalmi elszigeteltséggel.
- mondta Dr. Janna-Lina Kerth, a németországi Düsseldorfi Egyetemi Kórház (UKD) gyermekorvosa.
Politikai döntéshozók most azon gondolkodnak, hogyan lehetne megtörni ezt a kört. Szeptemberben Ursula von der Leyen,** az Európai Bizottság elnöke azt mondta, mérlegeli, hogyan lehetne az egész Európai Unióban korlátozni a közösségi médiát a gyermekek számára.
Néhány ország a tilalmakon túlmenően azt keresi, hogyan lehetne a gyerekeket arra ösztönözni, hogy maguktól tegyék le a telefonjukat. Svédország például nemrégiben bevezetett egy "szabadidős tevékenységkártyát", amely a nyolc és 16 év közötti fiatalok számára részben fedezi az olyan szervezett tevékenységek költségeit, mint a fitneszklubba vagy nyelvórára járás.
- mondta Madeleine Larsson, a svéd közegészségügyi hivatal projektmenedzsere az Euronews Healthnek.
Végső soron azonban a teher nagy része még mindig a szülőkre hárul. Kerthnek van néhány tippje a családok számára, akik a jobb egészség és jólét érdekében szeretnék a képernyő előtt töltött időt csökkenteni .
Gyakorolja, amit prédikál!
A kisgyerekek példamutatással tanulnak - és "a felnőttek is a telefonjaikra vannak ragasztva" - mondta Kerth, aki azt ajánlja, hogy a szülők tudatosan kezeljék saját képernyőidejüket, például döntsenek úgy, hogy nem jelentkeznek be újra azért, hogy vacsora után elküldjék az utolsó e-mailt.
Szintén segíthet, ha - ahelyett, hogy csak a gyerekét - az egész család képernyőidőre vonatkozó idejét korlátozzák.
Nyílt párbeszéd
A közösségi média, az okostelefonok vagy a videojátékok betiltása azzal a nem szándékolt következménnyel járhat, hogy a tiltott dolgok vonzóbbá válnak. Fontos beszélni arról, hogy miért érdekes valami online, és miért izgalmasabbak egyes játékok, mint mások - mondta a továbbiakban Kerth, aki a teljes tiltás helyett azt javasolja, hogy
Kerth azt javasolja, hogy ezeket a beszélgetéseket már négyéves korban kezdjék el.
Nem minden képernyőidő rossz
A WHO azt ajánlja, hogy az öt év alatti gyermekek naponta legfeljebb egy órát töltsenek képernyő előtt. Más csoportok ennél tovább mennek: a német és francia orvoscsoportok azt javasolják, hogy a kisgyermekek hároméves korukig képernyőmentesek maradjanak.
Az idősebb gyermekekre és tinédzserekre vonatkozó útmutatások vegyesebbek - de a szakértők általában egyetértenek abban, hogy minél kevesebb a képernyőidő, annál jobb.
Érdemes azonban azt is felismerni, hogy nem minden képernyőidő egyenlő.
- mondta Kerth.
Találjuk meg a módját, hogy közösen töltsük ki a hiányt
Kerth azt javasolja, hogy közvetlenül kérdezzük meg a gyerekeket és a tinédzsereket arról, hogyan tudják kitölteni a képernyőidő-korlátozás által meghagyott időt.
Annak elkerülése érdekében, hogy a gyerekek elidegenedjenek a társaiktól, azt javasolja, hogy írassák be őket egy sportcsapatba vagy más, általuk választott csoportos tevékenységbe - ideális esetben olyan hobbikba, ahol a képernyő használatáról lemondanak.
Kerth szerint