A csapatot idegenbe is elkísérő szurkolók a lefújás után a játékosokkal együtt kezdik énekelni az Oasis Wonderwallját. Most megugrottak a lejátszások, új hagyomány született. Vajon tartós marad?
Az angol labdarúgó-válogatott és a szurkolói eddig nem voltak túl sikeresek, ha világbajnoki himnuszokról van szó.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Némelyik gyakorlatilag félrevezető reklám volt, a túlzott önbizalom határán, mint az 1986-os „We’ve Got The Whole World At Our Feet” vagy a 2002-es „We’re On The Ball”.
Mások kínos feldolgozások voltak, például a „Come On England”, amely a Dexys Midnight Runners „Come On Eileen” című dalára épült, vagy a Tears For Fears „Shout” című slágerének siralmas átértelmezése.
Aztán jött az 1998-as nyár, amikor két focihimnusz csapott össze a slágerlistákon.
Az egyik sarokban a Lightnings Seeds és Baddiel & Skinner „3 Lions ’98” című száma állt, amely az angolok egyetlen igazán emlékezetes Eb-indulóját dolgozta át a két évvel korábbi tornáról. A másikban pedig a zenetörténet egyik legszörnyűbb förmedvénye, Fat Les „Vindaloo” című dala.
Íme, alább. És azoknak, akik még sosem hallották ezt a számot, őszintén elnézést kérünk, amiért betettük a videót.
Igen, ez tényleg megtörtént. Mi pedig tétlenül néztük, cinkosan, miközben szó szerint vérzett a fülünk.
Eredetileg paródiának szánták, a dalt pedig – amelynek címét minden különösebb ok nélkül egy nagyon csípős goai curry ihlette – a szurkolók hamar rigmusként kezdték használni. A szövegben olyan sorok szerepeltek, mint „Nah-nah-nah, nah-nah-nah, nah-nah” és „We’re England / We’re gonna score one more than you.”.
Nem sikerült.
Nyolcaddöntőben, tizenegyesekkel estek ki, és a dal (szerencsére) alulmaradt a listákon a „3 Lions ’98”-cal szemben. A „Vindaloo” azonban így is feljutott a brit kislemezlista második helyére. Akárhogy is szeretné az ember, ezt a foltot nem lehet kitörölni a történelemből.
Most, 28 évvel az a végzetes nyár után úgy tűnik, Angliának végre lehet egy vállalható indulója.
Az utazó szurkolók a meccsek lefújása után az Oasis „Wonderwall” című dalát éneklik együtt a játékosokkal.
Először június 17-én, a dallasi stadionban történt, miután Anglia 4–2-re legyőzte Horvátországot. A szurkolók rákezdtek, az angol játékosok közül Jude Bellingham és Anthony Gordon láthatóan együtt tátogták a sorokat, Harry Kane csapatkapitány pedig így fogalmazott: „Ez volt az egyik kedvenc pillanatom az angol mezben, különösen egy nagy tornán.”
Kane hozzátette: „Ez az érzelmi kapcsolat a szurkolókkal. Tudjuk, mennyit jelent nekik, ők pedig látják, mennyit jelent nekünk. Jelenleg megvan ez a kötelék.”
Az új hagyomány azóta is él, és úgy tűnik, Noel és Liam Gallagher is áldását adta rá.
Anglia nyitómeccses győzelme után Noel, a „Wonderwall” szerzője a brit The Sun bulvárlapnak azt mondta: „A Wonderwall az embereké, és varázslatos pillanat volt az emberek és a játékosok között.”
Liam pedig egyszerűen annyit írt az X-en: „Cmon England cmon Wonderwall”, majd egy újabb posztban ezt: „Tartsuk fenn a BIBLIKUS REZGÉSEKET, ha az általunk hatalomba segített KORMÁNYOK nem tudják elhozni, akkor az EMBEREK feladata, hajrá ENGLAND”.
Mi teszi a „Wonderwallt” ideális világbajnoki dallá Anglia számára? After aaaaaaaaall, hiszen egy nosztalgikus szerelmes számról van szó, amely inkább elmélkedő hangulatú, mintsem hogy felkorbácsolná a focirigmusokat, így elsőre furcsa választásnak tűnhet.
Először is: fogós szám. Túl sokszor hallottuk már, de attól még működik.
Másrészt alig akad valaki az Egyesült Királyságban – sőt azon túl is –, aki ne ismerné a szövegét, így nagyon könnyű vele közösségi élményt teremteni.
Az Oasis második albumáról, a „(What’s The Story) Morning Glory?”-ról 1995-ben megjelent dal a zenekar legnagyobb példányszámban eladott száma, amelyet azóta fesztiválkempingekben akusztikus gitárral felszerelkezett, lelkes, de nem mindig tehetséges férfi gitárosok gyaláznak újra és újra. 2024-ben a Official Charts Company (forrás: angol) azt is kihirdette, hogy ez a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek közül a legtöbbször streamelt dal.
Miután a világbajnokságon a szurkolók magukévá tették, a „Wonderwall” újra felkerült a brit kislemezlistára, és a Spotify szerint meredeken megugrottak a lejátszások.
Egy friss közleményben ezt írták: „A Spotify kimutathatja, hogy az 1995-ös klasszikus újraéledést él át, az Egyesült Királyságban 50 százalékos növekedést látunk a hallgatásokban – ami hatalmas ugrás, tekintve egy ilyen ikonikus és tartós dal meglévő streamjeit és rajongótáborát.”
Erre reagálva Liam az X-en ezt írta: „És teljes joggal, ez egy kib...ott klasszikus, és BIBLIKUSAN szólok rajta.”
Anglia július 1-jén az utolsó pillanatokban harcolta ki a győzelmet, 2–1-re verte a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Július 6-án, hétfőn Mexikó ellen játszik Mexikóvárosban.
Ha esetleg kíváncsi lenne, Liam már megjósolta az eredményt: egy mexikói rajongónak online azt írta, hogy „3–0-ra fognak megsemmisülni”.
Nézzük meg, kitart-e a „Wonderwall”-hagyomány egészen a július 19-i, New York-i döntőig.