A londoni székhelyű múzeum viták kereszttüzébe került egy videóinstalláció miatt, amely Winston Churchillt teszi felelőssé egy gyarmati kori indiai éhínségért.
A londoni National Portrait Gallery (NPG) levette a brit művész, Helen Cammock videóinstallációját, miután vita robbant ki arról, hogyan ábrázolja Winston Churchill szerepét az 1943-as bengáli éhínségben.
A NPG rendelte meg a „Persistence” című alkotást egy olyan projekt részeként, amelyben kilenc művész reflektív módon közelítette meg a portréműfajt. Cammock művét először 2025 szeptemberében állították ki a londoni múzeumban, és eredetileg 2026 augusztusáig maradt volna látható.
A múzeum szerint a mű megkérdőjelezi „a National Portrait Gallery státuszát mint olyan intézményét, amelyet elsősorban jól ismert szereplők ábrázolásáról és ünnepléséről ismernek”.
A negyvenperces, általa narrált filmben Cammock megemlíti az angol államférfi, Oliver Cromwell 1600-as évekbeli ír hadjáratait, és párhuzamot von közte és Winston Churchill között. Cromwell – mondja – „tömegesen éheztette az embereket, egy kicsit ahhoz hasonlóan, ahogyan Winston Churchill szándékosan éhhalálra ítélte az indiai lakosságot”.
A konzervatív The Telegraph napilap élesen bírálta a megjegyzést – amely az egész videóban az egyetlen hivatkozás Churchillre –, és június 14-i cikkében valótlan állításnak minősítette.
A botrány akkor eszkalálódott, amikor Andrew Roberts történész nyílt levélben kérte a mű eltávolítását az NPG-től; a levelet ötven jelenlegi és volt lord, köztük Churchill unokája, Nicholas Soames is aláírta.
A levél szerint a világhírű brit miniszterelnök leírása „ideológiailag motivált kirohanás”.
„Az az állítás, hogy [az éhínséget] Churchill szándékosan zúdította a bengáliakra, aljas és visszataszító. Ráadásul történelmileg is abszurd” – tették hozzá.
Roberts, aki Churchill egyik életrajzírója, azt állította, hogy az 1943-as bengáli éhínséget elsősorban egy tájfun okozta, és hogy a Churchill vezette kormány, amint értesült a helyzetről, intézkedéseket tett gabona küldésére.
Churchill szerepe azonban a tragédiában, amelyben becslések szerint 3 millió ember halt meg Indiában, mindmáig vitatott.
Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász 1981-ben amellett érvelt, hogy az éhínség nem az élelmiszerhiányból, hanem a Nagy-Britannia háborús kiadásai által gerjesztett, elszálló árakból eredt, amelyeket tovább súlyosbítottak az egyenlőtlenségek és a kormányzati hibák.
A National Portrait Gallery kezdetben azt közölte, hogy Cammock munkája „személyes reflexióit tükrözi történelmi és aktuális eseményekről”.
„Támogatjuk a művészi kifejezés szabadságát, még ha nem is feltétlenül értünk egyet a galériában kiállító művészek véleményével” – tették hozzá.
A Turner-díjas művész azonban végül úgy döntött, hogy eltávolítja videóinstallációját. „Tiszteletben tartjuk a döntését” – közölte a galéria. „Ahogyan azok véleményét is, akiket megbántottak a filmben elhangzottak.”
„Hihetetlen nyomás nehezedik a művészekre és a kulturális intézményekre, hogy engedjenek a külső elvárásoknak: hogy legfeljebb ártalmatlanok legyenek, de inkább maradjanak csendben” – írta közleményében Cammock.
„Nem fogadom el ezt a nyomást. Az, hogy kérdéseket tegyünk fel, vitassuk és feltárjuk az eszméket és a történelmet, létfontosságú egy egészséges társadalom számára, és ebben a művészet alapvető szerepet játszik.”